Törölt nick Creative Commons License 2017.11.06 0 0 8

Kedves Fórumozók!

Az alábbi sajnálatos ügyemben szeretnék tanácsokat, támogatást kérni, remélem még valaki olvassa a fórumot:

2017.05.13-án egy lámpás kereszteződésen szerettem volna egyenesen áthajtani. A lámpák sárgán jeleztek, STOP táblám volt, amit észleltem. Megálltam a STOP vonalnál, a STOP táblánál, és még további 3 alkalommal, mert a kereszteződés olyan szinten beláthatatlan, hogy csak a folyamatos „csorgással”, az autó teljes belógatásával észlelhető a balról-jobbról jövő. A sokadik megállás után, meggyőződtem róla, hogy nincs közlekedő jármű, így behajtottam a kereszteződésbe. Az én egyenes utamat keresztező út kétsávos.
Nem jutottam előre sokat, nagyjából 1 méter megtétele után, még a külső sávban egy balról érkező motoros belém rongyolt, hármat perdült a levegőben, majd sok méterrel később egy virágágyásos járdaszigeten landolt (hála az Istennek). Az autóval épp annyit gurultam előrébb, hogy legalább az egyik sáv járható legyen és még a baleset percében értesítettem a mentőket, a következő percben a rendőrséget. A motorost egy szemtanú segítségével elláttuk a mentők megérkezéséig.
Már a helyszínelőnek is elmondtam, hogy láttam a STOP táblát, körültekintően haladtam, több megállást és körbenézést követően hajtottam be a kereszteződésbe, a motorosnak, akkor híre sem volt. Itt megjegyezném azt a talán fontos információt, hogy természetesen egyesben közlekedve, talán 5km/h-val hajtottam be, az autóm mégis totálkárra tört, az elvileg max 50km/h-val haladó, elvileg kismotorral való ütközés után- bár sem féknyom, sem köbcenti jelzést nem találtak a helyszínelők. Ebből kifolyólag, már a helyszínen sem ismertem el felelősségem, miszerint a baleset csakis a motoros sebessége miatt következett be.
Tovább bonyolítva az ügyet, megérkezett a família is, akik nem zavartatva magukat, hogy forgalomirányítókkal, és helyszínelőkkel vagyunk körbe véve, a helyszínen többször is megpróbáltak bántalmazni, életveszélyesen megfenyegettek. Mikor már igazán nagy volt a cirkusz, csak akkor álltak mellém a helyszínen lévő rendőrök. Az adatfelvétel olyan gondos volt, hogy a hozzátartozók fel tudták írni a telefonszámom, így a további 48 órában folytatódtak az életveszélyes fenyegetések. A rendőrség tanácsára számot cseréltem, így ültek el a zaklatások. Erről a lakhelyem szerinti és a beleset helyszíne szerinti rendőrségen is jelzést tettünk, a későbbi kihallgatásom során pedig részletesen beszámoltam róla.
A balesetet követően minden lehetséges módon próbáltam felvenni a kapcsolatot a sértettel, teljesen sikertelenül a hozzátartozók hozzáállása miatt.
A balesetet követő harmadik hónapban, 2017.08.03-án volt az első rendőrségi kihallgatásom, ahol érdekes dolgokat tudtam meg. Az ügyem első körben „Közúti közlekedés rendjének megzavarása” szabálysértés és 8 napon belüli sérüléssel járó személyi sérüléssel került a rendőrségre, amihez be is idéz elsődleges véleményt a 8 napon belüli sérülés megállapításához, holott a helyszínen is egyértelmű volt a 8 napon túl gyógyuló sérülés, hiszen szerencsétlennek kiállt a csont a lábából. (Az ügyvédem szerint nekem kedvez ez a keszekuszaság.) Szembesítettek vele, hogy a helyszíni jegyzőkönyvben az van rögzítve, hogy a belső sávban ütköztünk, a helyszínrajzon is az van bejelölve- tartom-e magam ahhoz, hogy a külső sávban ütköztünk? Tartottam magam hozzá. Továbbá annyit tudtam meg a sértettről, hogy medence és bal combcsont felső háromnegyed 8 centis szilánkos törést szenvedett, a jelenlegi orvosi lelet alapján maradandó egészségügyi károsodással, de végleges diagnózist az egy éves kontroll után adnak ki.
Közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt folyik ellenem eljárás. Eltelt fél év (ami az ügyvédem szerint szintén nekem kedvez), 2017.11.08- ra hívtak be egy újabb kihallgatásra, azzal az indokkal, hogy meghosszabbították a nyomozati szakaszt 2017.12.12-ig, a Be. 176 § (1) bekezdésének második mondatának II. fordulatában megjelölt okból. Talán fontos információ lehet, hogy büntetlen előéletű vagyok, semmilyen közúti fekete pontom nincs. Az ügyvédem szerint jó pont, hogy munkanélküli, ámde önköltséges egyetemista vagyok. Alkoholt természetesen nem fogyasztottam.
A kérdésem első sorban mire számíthatok, ezen az újabb, második kihallgatáson? A „szakértő” ismerősök szerint szembesítés lesz, amitől az előzményeket tekintve eléggé tartok.
Továbbá nagyon érdekelne, hogy mire számíthatok az ügyemmel kapcsolatban? Engem nem igazán érdekel a jogsim, a baleset óta nem is vezetek, hiszen totálkáros lett az autóm, amit nincs lehetőségem önerőből megcsináltatni, az ügy jelenlegi állása szerint pedig a biztosító nem nekem fizet. Sokkal inkább érdekel a pénzbírság nagysága! Sokan ijesztgetnek milliós nagyságrendű pénzbírságokkal, évekig tartó polgári perekkel és még börtönnel is, mindezt a feltételezett maradandó egészségügyi károsodására.
Szívesen fogadnám hasonlókat átélt személyek hozzászólását és szakértők véleményét a következményekkel kapcsolatban!
Köszönöm!