Szia! Kedves Vajk!

Nem lehet tanácsot adni, max eseteket sorolni, amit te a magatok környezetébe, családjába, kapcsolatába illeszthetsz.

Én pont olyan történeteket kérnék, amire esetleg fel lehet készülni, mint szülő, ha beadjuk a derekunkat és elengedjük. A bizalom persze nagy felé, mert eddig bármi olyan volt, ami mint szülő minket is érintett vagy érinthetett, mindent elmondott őszintén. Ha bármi okból később jött haza a suliból, akkor felhívott valamelyikünket, hogy ezért és ezért, de késni fog.

15 évesen a gyerek eltöltött veled 15 évet, neked kell tudnod, mennyire lehet bízni benne, milyen a baráti köre, mi foglalkoztatja, milyen értékeket kapott tőletek, stb.

Ebben igazad van. Akár ide is leírhatnám ugyanazt, mint fent. De talán itt apa6703 #2 válasza is megfontolandó, amelyben saját (de mégis valamelyest közvetett) tapasztalatát írja le. De, mivel te is utalsz a gyerek baráti körére, ami szintén mérlegelendő. Én, ahogy "ismerem" a legszűkebb és valamelyest kicsivel tágabb baráti körét, így azt mondhatom, hogy a fiatalkorúk ellenére 99%-ukban megbíznék.