"László Gyula fogalmazta meg a problémát:

Az Akadémia által elfogadott finnugor származtatás száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami ellentmondott volna a tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig uralkodik a magyar őstörténet kutatásában: a régészek szinte csak illusztrációkként szolgálnak a nyelvtudomány tételeihez.”

Azért is szomorú ez, mivel valójában nincs is ellentmondás a finnugor nyelvrokonság és a hun-magyar rokonság között..."

Egy piros pont az összeállításért, tartalmáért, és a záró gondolatért. 

És egy kiegészítés: Seillai Izidor és Teofilkaktosz Szimokatta is ír az onogur-hun rokonságról. Az onogurok pedig a magyar etnogenezis (és főleg a székely etnogenezis) egyik fontos szereplői.