"A VIII. közepén az alánok egy része a Donyec és a Don közötti, erdős sztyepp területre költözött, ez a szaltovo-majackaja régészeti kultúra. Természetesen abban az időben ez a Kazár Kaganátus (nálad Kazária) része volt."

Egyáltalán nem természetes. Sőt. 

És akkor: az első kazár erőd építése (810 k.) bizonyítja, hogy az addig kazár uralom alatt álló szaltovói területek függetlenekké váltak. Az alánok (és bolgárok és szavarok) beköltözése a Donyec-vidékre tehát 800 körül történhetett (és nem a VIII. szd közepén), és nem volt békés, hanem területfoglaló jellegű hódítás volt. 

   Az onogur-bolgár birodalom összeomlásakor (670 k.) a kazárok kb. a Dnyeperig szállták meg a területet. Attól nyugatra, de a Dnyeszter völgyben fölöttébb valószínűen az ungrik éltek valszeg laza avar függőségben. A bolgárok szóródtak (az onogurokkal együtt), de a jelek szerint a volgai-bulgáriába biztosan nem, viszont a források szerint Batbaján az apja földjére (Kubány-vidék) ment. Oda csak kazár engedéllyel mehetett, mert az volt Kazária fénykora. Aztán jött 740, amikor a kazárok nagy zakót kaptak az araboktól. Ekkor érkeztek a szavarok a Kubány térbe kazár támogatással határőr szerepkörbe. Lehetséges, hogy ekkor (8. szd közepe) az alánok egy része meg felment "szaltovóba", és a helyükre mentek a szavarok. Ettől föggetlenül 800 k. szavar vezetéssel szembefordultak a szaltovóiak a kazárokkal.