"zavaró, ha:

- egy adott felvetés 125-ik ismétlését látom a topikban,"

 

Hiába is írom le százszor, szemmel láthatóan nem hajlandó tudomásul venni a topik egyik fele. És én nem is azért írom le, hogy tudomásul vegye valaki, hanem azért, hogy vitassa. Természetesen észérveket várok, és nem olyan lózungokat, hogy a tudományos álláspont nem ezt mondja. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy a tudományos álláspont nem tud választ adni számos reális kérdésre. (Olyan álláspontom nekem is van, sőt....)

 

"- inkább fantáziálásra hasonlít az egész történet,"

 

Csak azért, mert az indoklás hosszadalmas, és már jópárszor leírtam azt is. De ha valamivel kapcsolatban kérdésed van, biztos lehetsz benne, hogy válaszolok. 

 

"- elnagyolt az ötletelés: régészetileg nincs megalapozva, csupán bizonytalan forrásokra támaszkodik"

 

Nnna, ebben a mondatban már van némi konkrétum is. Mennyire (és mennyivel) megbízhatóbb a régészet, mint az általad bizonytalannak minősített források? Az én válaszom: semmivel sem. Ugyanis a régészet idomítható. Egész komolyan eltéríthető a valóságtól egy bizonyos koncepció mentén. 

Pár éve szó volt itt arról, hogy Bóna kijelentette, hogy 830-tól nem lehetnek avar leletek. És nem is voltak vagy...... két évtizedig. Most meg már azért akad egy-kettő. 

De itt vannak a szaltovói leletek. Szó szerint itt vannak, Pletnyova felsorolt több, mint egy tucatot. Ezek egy koncepciót (a szubbotcaiak = honfoglalók) zavartak. Hát akkor söpörjük le az asztalról a szaltovói leleteket. És lesöpörték. Most akkor Pletnyova volt hülye? Nem hiszem. Meg azt sem, hogy a szaltovói jelleg megváltozott az elmúlt két évtizedben. 

És akkor még a volgai-bolgárok esete. Úgy kezdődött, hogy tiszta sor, a 670-es onogur-bolgár szóródás eredményeképp kerültek a helyükre. De nem. Jó, akkor a 740-es kazár-arab háború folyamányaképp. De nem. Most ott tartanak, hogy nincs ugyan semmi ok (magyarázat), de 800 körül kerültek a helyükre. De nem. Én tudom az okát is. (860-ban kerültek a helyükre a magyar szóródás eredményeképp). 

 

Szóval a régészet hajlékony tudomány ma még. Koncepciók mentén hajlik ide-oda. 

 

És akkor a bizonytalan forrásokról. Ha valaki vette a fáradságot és a fél életét történetírásra adta, akkor két eset van. Be akarta csapni az embereket, vagy nem akarta becsapni. Ha nem akarta becsapni, akkor vagy az igazat írta, vagy tévedett (valamilyen okból). Én azt mondom, hogy a történetírók zöme a valóságot, igazságot akarta megírni, azonban gyakori a félreértésből stb. becsúszott hiba, tévedés. Hát ilyen szemüveggel kell olvasni a korabeli forrásokat. A jelenkori forrásokat (különféle tanulmányok, szakirodalom), amit bberci előszeretettel adatnak nevez, én szigorúan két részre választom. Az egyik a tudományos módszerekkel meghatározott tények, a másik pedig a tényeket megállapító tudós következtetései. Nnna, ezek nem tények, hanem vélemények, és lehetnek érdekesek, de még az elsőrangú tudósok esetében is lehetnek súlyos tévedéssel terheltek. Példa: Türk Attila. Megállapítja, hogy a kusnarenkóiak szubbotcába mentek 840 körül, majd hont foglaltak 896 körül. Ezek tények, nincs mit vitatni rajta. És mi a következtetése? Az, hogy a honfoglalók szubbotcaiak. Pedig más az, hogy a szubbotcaiak honfoglalók, és az, hogy a honfoglalók szubbotcaiak. De ő összemossa a két jelentést. És mi következik ebből? Az, hogy a szaltovóiakat ki kell gyomlálni a Kárpát-medencéből, és a későavarokat ki kell halasztani a honfoglalásra (hisz a szubbotcai honfoglalók kevesen voltak, mindössze ezer leletük maradt fenn). És TA itt ki is siklatta a magyar östörténet kutatását, bevitte egy zsákutcába, amit én itt 2013-ban megírtam, Sudár Balázs meg mostanában kezdi függetleníteni magát a zsákutcás felfogástól. 

 

Szóval összefoglalásul: lehet a régészetre támaszkodni, de legalább olyan kritikus szemlélettel, amilyennel a korabeli forrásokat olvassa az ember. 

 

"Tehát, ha nem érdekel túlságosan a téma, akkor türelmesen megvárom, amíg a szakemberek megoldják a problémát."

 

De mi van akkor, amikor látom, hogy a szakemberek tévúton járnak?