A gazdikkal próbált már valaki beszélni? Vagy tényleg mindenki csak magában szitkozódik?

(Mondjuk legyünk realisták, ha ez két éve megy, és nem csinál a gazdi semmit magától, akkor nem valami valószínü, hogy pont attól lendülne akcióba, hogy valaki szól, de hát ugye a reményhal.)

Magam kutyás vagyok, de a saját kutyámat is lelöném egy átugatott éjszaka után. Ami persze nem fog megtörténni, mert az én kutyám éjszaka nem ugat, hanem mellettem alszik a saját pamlagán a hálóban, nappal se ugat, mert naponta háromszor sétál, állandóan a család fizikai közelségében van, szóval boldog kutya, miért is ugatna frusztráltan.

Annyiszor leírtam már, de akkor még egyszer: mi a francnak tart kutyát az, aki annyira utálkozik töle, hogy nem engedi be a saját életterébe? Van egy csomó költsége meg egy csomó bosszúsága (kutya szétrágja a kertet, ugat, szökik, ás). Ami érthetö, mert a kutya halálra van frustrálva, ugyanis ö szociális lény, és naphosszat szálegyedül kibaszva a kertbe kábé úgy érzi magát, ahogy egy ember érezné magát egy magánzárkában. A legtöbb szerencsétlen beletörödik, beletompul, belehülyül, de amelyik egy kicsit is kitartóbb, az üvölt élete hosszáig. A szomszédok meg örülnek.