Törölt nick Creative Commons License 2019.04.14 0 0 1891

Nagy Katalin újabb OVis interjúja
- Örömtől olvadozva köszöntöm a stúdióban Orbán Viktort, miniszterelnökünket, akit azt hiszem, méltán szólíthatok Felcsút buzogányának, a magyar Marsnak, Európa védőszentjének.
- Inkább pajzsának. Legyünk szerények. Nem vagyok szent.
- Nem kell arra sokat várni. Tudtommal Ferenc pápa már menesztett küldöttséget a várba az ügyben.
- Többször is, de mindig haza kellett zavarnom a nunciusokat, mert a szentté avatáshoz előbb boldognak kell lenni.
- És ön nem az?
- Nem. Egyrészt nincs rá időm. Ezért is kértem a pápát, hogy ugorjuk át ezt a szakaszt. Másrészt én addig nem lehetek boldog, amíg ennyi migráns akar jönni Görögországból.
- Hát igen. Ha mind a 17 megindul... És egyszerre... Belegondolni is szörnyű. Ráadásul úgy tudom, hogy a nemi szervükkel jönnek, és akkor itt semmi se lesz szent. Az ürgétől a kecskén át a tehénig. Még a miniszterelnök úr se.
- Azért ne szaladjunk ennyire előre. Szóval amíg ennyi migráns akar felkerekedni, addig nem lehet nyugtom. Sokkal több kell.
- Több?! De hát eddig az volt a baj, hogy sok a migráns. Most meg kevés?
- Pontosan.
- Nade a 17 egy híján húsz!
- Három.
- Huszonhárom?
- Nem huszonhárom. A 17 egy híján csak tizennyolc.
- Az is épp elég rémisztő!
- Magának. Meg a többi faggyúagyúnak. Mert én jól beszarattam őket. Még nulla migránstól is félnek. Nade Európa 17-től nem fog megijedni, és akkor nem fog kedvemre valón szavazni májusban.
- Ez borzasztó!
- Az.
- És nem lehetne valamit tenni?
- Nem könnyű. Először Németországból akartam importálni migránsokat. Merkel adott volna bőven, de a migránsok beintettek, hogy ők még egyszer nem kutyagolnak annyit. Akkor végigjártam Afrikát Ugandától a Zöldfokig, hogy ők küldjenek. Hiába. Megfenyegettem őket, hogy küldöm a kodály-módszert. Csak legyintettek és röhögtek. Mondták, hogy ismerik a halszagdalt, és hogy nem hülyék. Hallották, hogy mondtuk, hogy Afrika a jövő. Mi a francnak mászkáljanak? Mire idekutyagolnak, már ott a jövő. Inkább megvárják otthon. Hiába magyaráztam, hogy lófasse lesz Afrika, nem hogy a jövő. Erre Mexikóba küldtem a Szijjártót, csalogasson onnan migránsokat. De azoknak se akaródzik. Végiggyalogolni az óceánon. Hiába magyaráztuk nekik, hogy vannak tengerészgyalogosok. Ha nekik sikerül... Így aztán hazai forrásból kell pótolni a súlyos migránshiányt. A kormány ezért elindítja a szigorúan titkos idénymigráns-toborzást. Elsősorban a békemenetesekre számítok. Ők már bizonyították, hogy tudnak gyalogolni, és legalább százezer emberre van szükség.
- Hogy folyik majd a toborzás?
- Ahogy hajdanán. Verbunkosokkal lelkesítünk.
"Ajó magyar álmigránsnak, dejól vagyon dolga.
Eszí kiszí kasá torban semmire sincs gondja.
Hej élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem leee... het.
Csak az jöjjön műmigránsnak, akí ilyet szeee ...ret!"
- És mit kell tudnia egy műmigránsnak?
- Karavánkodni, kerítést felismerni, szidni, rázni, tudni nem átmászni, allahuakbározni, ijesztgetni.
- Akkor ez olyan busójárásszerű?
- Igen. De itt nemi erőszakolni is kell. De csakis férfiaknak. És azoknak is csak egymást.
- De miért?
- Egyrészt nőügyekkel nem foglalkozom, másrészt hölgyek megbecstelenítése nem decens.
- Férfiaké meg az?
- Nézze, a legényélet nem leányálom. Az élet harc. Ember embernek farkasa. És nem mindenki fenékig tejfel. Úgyhogy a békemenet molinóménjeivel példázva úgy döntöttem, hogy a Bayer megerőszakolja a Bencsiket, a Bencsik közben a Stefkát, a Stefka a G. Fodort, a G. Fodor a Patakyt és így tovább.
- Olyan ez, mint egy imalánc.
- Hasonló.
- És szépen példázza az összetartozást.
- Hát ha magának ez szép, Katalin, ám legyen, bár inkább az elrettentés a cél. Visszatérve az imaláncra, tilos lesz keresztet vetni, térdepelni. A kereszténység védelmében muzulmánul kell majd fohászkodni. Mindenkinek hoznia egy lábtörlőt, aztán azon pucsítani naponta ötször kelet felé. Fejjel. Ez a faramuci helyzet jó lehetőség a pozíció kihasználására nyugatról cserkészve.
- De az ilyen páros küzdelmekből, hogyan lesz lánc?
- Sehogy. Ez csak szorgalmi. Persze kötelezőn. Afféle bemelegítés.
- Értem. És mi lesz, ha valaki nem vállalja?
- Már miért ne vállalná? A hazáért?! Muszáj lesz neki. De ha kell, beállok én is migránsnak.
- Hűha! És kinek jut a megtisztelő VIP-hely a farfüzérben Ön mögött? A Semlyénnek?
- Dehogy. Meghívom Putyint. "Bizonyos szint felett nem süllyedhetünk bizonyos szint alá."*

*Esterházy Péter