A kamara.hu zárónapjára meghirdetett két előadás közül az estit hallgattam meg, amelyen kilenc művész szerepelt (Keller András helyett Giovanni Guzzo a Dvozsák-trióban).

Az Arpeggione szonátában az érzékeny skót zongorista (Beatson) mellett Perényi Miklós nem okozott meglepetést: változatlanul zseniálisan csellózik, sőt - számoltam - egyszer el is mosolyodott, éppen az első tétel végén...

Élvezetes volt a Brahms-trió (klarinét, cselló és zongora: Ib Hausmann, Rohmann Ditta és Simon Izabella).

Hugo Wolf Mörike dalaiból Kolonits Klára énekelt el hármat, a finom háttérzenére (Simon Izabella). A vetített magyar fordítások közül az Éjfélkor átültetése volt a legjobb, Radnóti itt is művi értelmezésében.

A befejezésben Dvozsák előtt tisztelgett a három nagyszerű előadó (Guzzo, Várjon Dénes és a még egyszer kiemelést érdemlő francia csellista: Jean-Guihen Queyras).

Óriási sikerük volt a remek darabbal, ahogy az egész sorozat remekül sikerült -

várjuk a következőt jövő év november 19-től!