kedves silence
Először is elnézést a késedelmes válaszért, kissé mozgalmas napjaim voltak/vannak.
1./ SmartAss soraival teljes mértékben egyetértek.
2./ Asszem, nem egyforma értelemben használjuk az önzést. Én próbáltam megfejteni ezt a szavat, és abból indultam ki, hogy az önzés, az "ön"(saját) szóból alakult ki, mintegy önözés(sajátozás). Önzés eszerint az lenne, amikor valamit azért teszek, mert az nekem jó. Csak és pusztán ezért. Akkor vagyok önző (önöző), ha abból indulok ki, ami nekem jó és ennek megítélésénél nem veszek figyelembe más, külső szempontokat.
3./ Amikor ezt egy szerelmi kapcsolatra kivetítem, akkor arra gondolok, hogy ekkor - a nagy lángoló szerelem kitörésével egyidejűleg, de még inkább előtte - el kell gondolkodni azon, hogy nekem jó-e ez a kapcsolat, ad-e nekem elegendő örömöt, élményt - hosszútávon is. Az mbr gyakran úgy éli meg a szerelmet, hogy mindenre képes a másikért és abcolút nem törődik azzal, hogy a másik is így gondolkodik és - főleg - cselekszik-e?
Pedig észre kéne tudni venni időben, ha egy kapcsolat nem kiegyensúlyozott, ha az mbr folyton csak ad és alig-alig kap. Ezt értem egészséges önzésnek, ezt a racionális számvetést.
De gondolom, ebben egyetértünk, annyira magától értetődő, csak a fogalmakat használtuk másképp :-))))
1mbr