Kivalo valasz talalhato Desmond Morris: Miert csinalja a macska? cimu
konyveben (Europa kiado, 1990). Kicsit hosszu ahhoz, hogy idemasoljam, de
a lenyeg a kovetkezo:

Dorombol a macska, ha elegedett, de akkor is dorombolhat, ha eros
fajdalma van, sebesult, fial, vagy netan haldoklik. A kozos vonas
ezekben, hogy ilyenkor az allat jambor kedveben van, es szeretne tudtara
adni az embernek, hogy barati segitsegre van szuksege, vagy netan azt,
hogy koszoni a baratsagot.

A kolykok egyhetes korukban kezdenek dorombolni, elsosorban azert, hogy
szopas kozben jelezzek az anyanak: jol vannak, s a tej akadalytalanul
eljut a cimzettekhez. Az anyamacska visszadorombol, hogy o is jol van, s
kesz a tovabbi egyuttmukodesre. Ha felnott macskak dorombolnak egymasnak
vagy gazdajuknak, szinte bizonyos, hogy az eredendo szulo-ivadek
kapcsolatbol visszamaradt, masodlagos megnyilvanulasrol van szo.

A macskafelek kozott altalanos szokas a dorombolas. A nagytestu
macskafelek azonban, mint a tigris vagy az oroszlan, nem tudnak
tokeletesen dorombolni: csak minden kilegzeskor adnak berrego hangot,
ellenben a hazimacska belegzeskor is es kilegzeskor is. Csukott szajjal
vagy a csecsbimbora tapadva is kepesek akar orakon at dorombolni. A
nagymacskak viszont jol kibombolik magukat, ha vigaszra van szukseguk.

Azt mar mashol olvastam, hogy a dorombolas pontos mechanizmusa nem
ismeretes, annyi biztos, hogy a gege sajatos rezgeserol van szo.