"A szó jelentése a kara(türk, illetve egyes altáji nyelvekben hara) = fekete, sötét, és a csun, csuny = fordulás szóösszetételből. Tehát a sötétség átfordulása a világosság (növekedése) a tavasz, az új év felé."

 

Ez a "kurultáj" véleménye.

Sajnálatos, hogy a töröközés megint felütötte a fejét, mint elterelő hadművelet.

 

Valóban fordulatról van szó, évköri és solymászati szempontból, de ezt az értelmet a szó eleje hordozza, mégpedig magyarul.

A kör- ecs- eny feloldás sokkal elegánsabb, ráadásul tökéletesen megmagyarázható minden eleme magyarul.

 

A ker vagy kör nem szorul további magyarázatra.

Az -ecs képző egyértelműen magyar kicsinyítő képző. (A madár röpte kicsiben "utánozza" az évkört és a Nap körbejárását, a Naputat.)

Marad az -eny képző, ami tulajdonságot jelent. Ebben az esetben a körforgás tulajdonságát.

Keresztesi József találóan az -any, -eny képzőt úgy határozza meg, mint a gyökér szó által meghatározott dologbani -itt körben való- bővölködést; tehát körözésről van szó.

 

A karácsonyt nem a sötétség határozza meg gondolatilag, hanem a Nap újjászületése, a fény újjászületése.

A Nap szent madara pedig a kerecsen sólyom.

Ezért nagyon gyanús, hogy magyar nyelven a karácsonyi időszak nevét a kerecsen sólyom adta és nem fordítva.