(Tegnap est nem jutottam hozza hogy magam beolvassam ebbe a pestistöl nem feltek-e kerdesedbe, most par dolgot elolvastam pestis-kerdesedben, no majd meglatjuk hogy a valasz Neked a kerdesedre altalam mennyire lesz kielegitö. Megkerdezhetem, hogy az 1350-es szammal kezdögö info-reszed honnan szarmazik? Mi annak a forrasa?)
De én továbbra sem értem, hogyan maradhat püspök nélkül Róma vagy 80 évre...
Na ja, lathatolag nagyon jol megvoltak, hiszen azert Romaban voltak papok akik a hivöknek rendelkezesre alltak, olasz kardinalisok is voltak, söt meg egy ellenpapa is (1328-30 között > Pietro Rainallucci), es peldaul Benedikt XII is megprobalt Romaba visszaterni, sikertelenül az olasz nemesseg altal okozott viszaly miatt, igy aztan pl 1335-ben elkezdte masszivan kiepiteni Avignonban a papai rezidenciat.
(Egyebkent mind a het un avignoni Papa megmardt Avognonbol is Roma püspökenek is. Egyebkent peldaul a mar altalad is emlitett Orban VI is -ha jol emlekszem most- olasz Papa volt > Bartolomeo Prignano, Papa 1378-89.-ig i Romaba ment, aztan mint mar irtam vissza Avignonba a Romaban levö viszaly miatt, tehat Roma un püspökenek nem volt az elöirva hogy mindig! Romaban kell fizikailag tartozkodnia, legalabb is en ilyen elöirasrol/szabalyozasrol nem tudok, hiszen a papak peldaul szemelyesen is zsinatokon reszt vettek, ezen zsinatokbol több meg Roman kivül mas helyen volt, sokszor meg nem is olasz területen, igy honapokra -esetleg evekre is ha Roma püspöke ezen zsinatokon reszt vett, akkor tavol volt fizikailag Romatol.)
Vagy az 1350-es szentévet miért Rómában rendezik, ha a pápa Avignonban van...
A röviditett valtozat a megvalaszolasra:
mar a Keresztes Hadjaratok idejen is volt az, hogy a Papa/k kiadtak egy kollektivat, bizonyos tömegeket, bizonyos köröket erintö un kollektiv-megbocsajtast, melynek feltetelei voltak, a feltetelek teljesitese Romahoz mint helyszinhez volt kötve, ha jol emlekszem akkor az elsö Szent Evnel -1300- kettö romai templom (Bazilika St. Peter es Bazilika St. Pal) volt, 1350-töl egy harmadik romai templom (az un Latherani Bazilika, majd Gregor XI. a negyedik templomot -Santa Maria Maggiore- mint helyszint jelölte ki, ezzel 1390-re mind a negy meglett) is a helyhez tartozott melyeket a zarandokoknak (es a helyi romai lakosoknak is) fel kellett keresniük a bünbocsanat elnyerese erdekeben (zarandokoknak 15 nap alatt 15-ször kellett a templomokt felkeresni, romaiaknak 30 nap alatt 30-szor kellett a templomokat felkeresni).
nem féltek a pestistől?
Valoszinü hogy igen,... , hiszen a romaiak es mas olasz varosok lakoi kimenekültek videkre, ott szinte bezartak magukat.
(A pestis Europaban kb 1347/48-1350/51? között tombolt, abban az idöben peldaul sokan Isten büntetesenek tartottak a pestist, nem tudtak hogy a betegseget mi okozza, eppen ezert különdele kezelesi modok voltak, a Papa pl Avignonban a lakohelyseget-helysegeit nagyon melegre be/fölfütette, aztan az ervagas, borogatas, elkülönites, stb-voltak, es a kesöbb szentte avatott francia Rokus is ugye Romaban volt a pestis idejen, sok beteget kezelt, meggyogyitott, ha pesti voltal vagy vagy akkor ugye Pesten a St. Rokus korhaz pl, hogy milyen gyogyitasi formak es milyen pestis betegsegek voltak arra reszletesebb infot ebben a ket linkben talalhatsz > https://www.grin.com/document/146200 ; https://www.pharmazeutische-zeitung.de/wie-seuchen-frueher-bekaempft-wurden-116222/ :)
Egy harmadikbol meg idezek egy kicsit, mert en abszolute nem vagyok pestis-szakertö > https://www.fu-berlin.de/presse/publikationen/fundiert/archiv/2002_01/02_01_aretin/index.html
Auch das berühmte Pariser Pestgutachten, das der französische König 1348 in Auftrag gegeben hatte, verschleierte im Grunde nur die Hilflosigkeit der Ärzte. So berief sich das Pestgutachten auf das so genannte „Pesthauchmodell“ des Gentile da Foligno, der sich seinerseits auf die Lehre von den vier Säften und damit auf die Antike stützte. Danach soll eine ungünstige Konstellation der drei obersten Planeten Mars, Jupiter und Saturn dafür verantwortlich sein, dass Ausdünstungen von Meer und Land in die Luft gesogen wurden, um als krankmachende „verdorbene Winde“ auf die Erde zurückgeschleudert zu werden. Entsprechend diffus gaben die seit 1348 vielfach herausgegebenen Pestregimina und Pestconsilia Auskunft, welche Diät-Vorschriften und Verhaltensregeln einzuhalten seien. Südwind und neblige Luft waren ebenso zu vermeiden wie faulende Birnen und Fisch. Wein und Bier wurden empfohlen, Geschlechtsverkehr und ein heißes Bad wegen der Öffnung der Poren nicht. Speisen waren mit stark duftenden Essenzen wie Gewürznelken zu versetzen. Auch Aderlass, frische Luft und in Wein getränkte Speisen sollten die Pest vertreiben. Der Papst in Avignon hielt sich an einen anderen Ratschlag: in Wohnräumen dauerhaft große Feuer zu unterhalten und er überlebte, während die Hälfte der Bevölkerung von Avignon der Pest erlag. Ansonsten blieb nur die Flucht, die zahlreiche Menschen ergriffen, unter ihnen auch die sieben jungen Leute aus dem Dekameron, die sich auf ein Landgut außerhalb von Florenz begaben. …
