a türkben -as a szkitahun -ash, ill. -ish

 

...

a második személy -sz

a harmadik személy viszont -s (keres, nyes) és -(s)z is (üldöz, tesz, vesz, szerez)

 

 

aha, megvan

 

-s 1 [1055] Névszóképző. Ősi eredetű toldalék, feltehetően egy uráli *-c képzőre vezethető vissza, így származását tekintve azonos az igeképző -s 2 -sel, valamint a kicsinyítő -cs-vel. Az egész magyar nyelvtörténet folyamán változatos jelentésárnyalatokkal nagyszámú származék képzésére szolgált. Mai nyelvünkben leggyakrabban és legelevenebben főnévi alapszavakból elsősorban ’valamivel ellátott, valamivel rendelkező’ jelentésű mellékneveket hoz létre, pl. motoros, köves, talpas, de kifejezhet ’valaminek megfelelő, valamire jellemző’, pl. törvényes, magyaros, ’valamit okozó’, pl. káros, vagy ’féle, szerű’ értelmet is, pl. férfias, gyerekes. Melléknévképzőként ritkán igei alapszavak mellett is előfordul, pl. lakos, tilos, de ebben a szerepében már elavult. Elevennek tekinthető még foglalkozásnév-képzőként is, e funkciójában ma is hoz létre új főneveket, pl. űrhajós, szoftveres.

 

-s 2 [1150 k.] Gyakorító igeképző. Ősi eredetű toldalék, feltehetően egy uráli *-c képzőre vezethető vissza, így származását tekintve azonos a névszóképző -s 1 -sel. A 16. századig valószínűleg még eleven volt, pl. Heltai Gáspárnál is olvasható futos ’futkos’ igealak. A mai magyar nyelvben teljesen elavult, régi származékai is elhomályosult képzésűek, pl. olvas, keres. Egy-két továbbképzett szóban vagy képzőbokorban található még meg, pl. rakosgat, kuksol.