"509. U. ahhoz: kirg. barum «marha, birtok (v. ö. m. barom- mai): vieh, besitz (vgl. magy. barom «vieh, besitz»)»; — hogy honnan vette magát a kirg. barum «vieh, besitz», azt maga V. úr jelentette ki, a művelődés mozzanatai közt a házi állatokról szólván, 283 (265)1.: «az ó-török barum... melynek alapjelentése birtok (bar bírni, barum birtok), ma már csak a kirgizben a különös jelentéssel ,marha' fordul elő, miből barumta (Budag. 1,224) «marharabláson járni, portyázni» és barumtau, baranta «rablómenet, portyázás, tap. marharablás» (II. 265. alttürk. barum, grundbed. ,habe', heute nur noch im Kirgisischen in der speciellen bed. ,vieh, daher barumta ,auf vieh ausgehen, und barumtau = baranta = raubzug, eigentl. vieh raub); v. ö. EtWb. 209. csag. barim, barum «vermögen, vieh», barumtai, baranta (kirg.) «besitznahme von vieh, raubzug» (Budagov). •— V. úr a barumta szót igének tartja, a melynek barumtau nom. actionisa volna; ez tévedés, minthogy Budagov a barumta, baranta szót csakis névszóval fordítja (3a^;ep;aHte, 3axBaTT, HJIH groHt cKOTa, stb.), a barumtau-t meg igével (3axBaTHTt( HJIH 3a,a,ep;KarbapaHTOK)). De Budagov közlésébe is becsúszott egy kis hiba, a barumtau szóra nézve, melyet csak arab betűvel írt ki .lixo.kb s e hiba meg V. urat ejtette tévedésbe, hogy a barumta-ban látta az igét. Ilminszki ugyanis, akinek «MaTepiajiH stb.» czímű munkájából Budagov rendszerint vette át a kirgiz szókat (azokat arab betűvel átírván, s az igéknek a szokott -mak infinitivus alakot adván vagy e helyett néha M-féle nom. actionis-alakot, pl. sígala-: J$jya) így közli a kérdésben forgó két szót (névszót, és igét): őapwMTa ,őapaHTa' — 3a^,epjKaHJe HJIH 3axBaTia CKOTa stb., és : óapMMTajia 3axBaTHTiHJIH 3a,ii;epjKaTiaCapaHTOio; vagyis a névszó így hangzik barimta, az ige meg barimtala, mint az előbbinek származéka; Budagov tehát barumtau .Liax.jL helyett ezt akarta írni: barumtalau. — A kirgiz barimta (vagy akár Budagov írása szerint barumta, amely szó az oroszba is ment át baranta alakban), csakugyan jelent «ellenséges becsapást, rablás vagy bosszúállás czéljából, meg erőszakos foglalást adósság fejében» (Ism. így: «festnehmung oder gewaltsame zueignung des viehes oder anderer sachen für eine schuld, einen raub oder ein anderes unrecht). Budagov még hozzá teszi: «XHIH,HHiecTBO, HaOBrb, rauberei, raubzug, überfall». Badloff, kirgiz textusaiban barimta, a fordításhoz III, 68. való jegyzetben: «Baramta ist nicht nur schlechtweg pferdediebstahl, sondern ein pferdediebstahl, der 1: mit der intention räche zu üben, oder 2 : um geschehenes unrecht oder Stammstreitigkeiten auszugleichen, oder 3., und das am häufigsten, um sich in abenteuern zu versuchen, unternommen worden»; v. ö. Orosz баранта: «feindlicher Überfall, raubzug, eigenmächtige räche». De ha bizonyos is, hogy a barimtanok kézzel fogott objectuma rendszerint «marha», ebből még nem következik, hogy a szónak két első tagja (barim) épen «marhát» (akármifélét) jelentsen. Hiszen akkor a 3-dik szótagnak (ta) magára «rablást, foglalást» kellene jelentenie, a mi eddig teljességgel nincs tudva; de külömben sem lehet a szót, török szóképzéstan szerint igy szétfejteni, úgy hogy a ta talán valami képző volna. A szónak etymonja a törökségben teljességgel homályos. De szerencsére megvan az még a mongolban, a hol barimta (Kowal, 1105.) «action de saisir (avec la main)», s mellette áll a rövidebb barim is (szintén «action de saisir»), s ennek mint nom. actionisnak alapigéje: bari- «prendre, saisir, attraper, tenir»; s a barimta származéka: barimtala- «prendre, se saisir de, surprendre, attraper, s'emparer de», így már a kirgiz barimta is teljesen érthető, s világos hogy az a mongolból való kölcsönszó (amilyen több is van a keleti törökségben), melynek alkalmas alapértelme: «megragadás, foglalás, rablás», anélkül hogy a rablás tárgya (pl. marha) benne volna foglalva."
Nyelvtudományi Közlemények 18. kötet (1883)
Ismertetések és birálatok
Budenz József: Felelet. Nyelvészeti észrevételek Vámbéry Ármin »A magyarok eredete« cz. munkájára.
II, 5. 6. 1 2-4. o.
