Masik OCR:
"mal): vieh, besitz (vgl. magy. harom «vieh, besitz»)» ; — hogy honnan vette magát a kirg. haram «vieh, besitz», azt maga Y. úr jelentette ki, a művelődés mozzanatai közt a házi állatokról szólván, 283 (265)1.: «az ó-török harang... melynek alapjelentése birtok (bar bírni, haram birtok), ma már csak a kirgizben a különös jelentéssel ,marha‘ fordul elő, miből harumta (Budag. 1,224) «marharabláson járni, portyázni» és barumtau, baranta «rablómenet, portyázás, tap. marharablás» (II. 265. alttürk. banım, grundbed. ,habe‘, heute nur noch im Kirgisischen in der speciellen bed. ,vieh‘, daher barumta ,auf vieh ausgehend und barumtau = baranta = raubzug, eigentl. vieh raub);v. ö. EtWb. 209. csag. barim, barum «vermögen, vieh», barumtai, baranta (kirg.) «besitznahme von vieh, raubzug» (Budagov).— Y. úr a barumta szót igének tartja, a melynek barumtau nem. actionisa volna; ez tévedés, minthogy Budagov a barumta, baranta szót csakis névszóval fordítja (задержите, захвата пли угона скота, stb.), а barumtau-t meg igével (захватить или задержать барантою). De Budagov közlésébe is becsúszott egy kis hiba, a barumtau szóra nézve, melyet csak arab betűvel írt ki Ak*-A é s e hiba meg V. urat ejtette tévedésbe, hogy a barumta-ban látta az igét. Iiminszki ugyanis, a kinek «Матер1алы stb.» czímű munkájából Budagov rendszerint vette át a kirgiz szókat (azokat arab betűvel átírván, s az igéknek a szokottтак infinitivus alakot adván vagy e helyett néha u-féle nem. action:s-alakot, pl. sigala-: .biijLo) így közli a kérdésben forgó két szót (névszót, és igét): барьшта ,барантас — задержите или захвата скота s.b., és : барымтала захватить или задержать барантою, vagyis a névszó így hangzik barhata, az ige meg bariıntala, mint az előbbinek származéka; Budagov tehát barumtau .skx.^b helyett ezt akarta írni: barumtalau. — A kirgiz baranta (vagy akár Budagov írása szerint barumta, amely szó az oroszba is ment át baranta alakban), csakugyan jelent «ellenséges becsapást, rablás vagy bosszúállás czéljából, meg erőszakos foglalást adósság fejében» (Ilm. igy : «festnehmung oder gewaltsame Zueignung des viehes oder anderer Sachen für eine schuld, einen raub oder ein anderes unrecht). Budagov még hozzá teszi: «хищничество, наб'Ьга, räuberei, raubzug, überfall». Radloff, kirgiz textusaiban barimta, a fordításhoz III, 68. való jegyzetben : «Bax’ama ist nicht nur schlechtweg pferdediebstahl, sondern ein
pferdediebstahl, der 1 : mit der intention rache zu üben, oder 2 : um geschehenes unrecht oder Stammstreitigkeiten auszugleichen, oder 3 und das am häufigsten, um sich in abenteuern zu versuchen, unternommen worden»; v. ö. orosz баранта: «feindlicher überfall, raubzug, eigenmächtige rache». De ha bizonyos is, hogy a barimta-nak kézzel fogott objectuma rendszerint «marha», ebből még nem következik, hogy a szónak két első tagja (barim) épen «marhát» (akármifélét) jelentsen. Hiszen akkor a 3-dik szótagnak (ta) magára «rablást, foglalást kellene jelentenie, a mi eddig teljességgel nincs tudva ; de külömben sem lehet a szót, török szóképzéstan szerint így szétfejteni, úgy hogy a ta talán valami képző volna. A szónak etymonja a törökségben teljességgel homályos. De szerencsére megvan az még a mongolban, a hol barimta (Kowal, 1105.) «action de saisir (avec lámáin)», s mellette áll a rövidebb barim is (szintén «action de saisir»), s ennek mint nem. actionisnak alapigéje: bari- «prendre, saisir, attraper, tenir» ; s a barimta származéka: barimtala- «prendre, se saisir de, surprendre, attraper, s’emparer de», így már a kirgiz barimta is teljesen érthető, s világos hogy az a mongolból való kölcsönszó (amilyen több is van a keleti törökségben), melynek alkalmas alapértelme : «megragadás, foglalás, rablás», anélkül hogy a rablás tárgya (pl. marha) benne volna foglalva.
"
