Szia!

 

Nálunk is hasonló a rendszer és az épület is: földszinten (75 m2) padlófűtés, de annyi csavar van, hogy a tetőtérben (75 br. m2) nincsenek radiátorok, hanem rendszerlemezes felületfűtés lett kialakítva a gipszkarton alatt a padlásfödémen és ferde falakon. Egy-egy oszto-gyűjtő van lent és fent is, külön szivattyúkal, különböző hőmérsékletű előremenő keverés lehetőségével. Padlóban 15 cm, padlásfödémen, ferde tetőben 30 cm hőszigetelés. homlokzati hőszig. még nincs, 15+ cm-nek kialakítva a helye. Eddig elég jól egyezünk :) Leírom, hogy én mit tapasztaltam a saját rendszeremmel, aztán lehet, hogy tudsz belőle saját következtetést levonni. 

2 db On/Off termosztáttal 2 zónaként kezdtük üzemeltetni a két szintet. Hamar rá kellett döbbennem, hogy a tetőtér elég kis hőmennyiséget igényel, emellett kicsi a hőtároló- és a felületek hőleadó képessége ahhoz, hogy az önállóan rendesen hosszabb működéskor is kiterhelje a kazánt a normális 35 fok körüli előremenőknél. A kazán minimum teljesítménye alatti hőleadással dolgozott volna a nagyjából 50 m2-nyi rendszerlemezes hőleadóval, tehát egy rövid "rendszerátmelegedési" időszak után a kazán kapcsolgatós üzemmódra váltott, pont mint nálad! Azt kitapasztaltam, hogy nagyjából 40+ fokos előremenőkkel lett volna akkora a hőleadófelületek teljesítménye, hogy biztosan ne jelentezzen a kapcsolgatás. Hm, ez nem tűnik túl jónak, olyan előremenővel nam akarok fűteni egy gipszkartonos felületfűtést.

Eközben a földszinten is tesztelődött a fűtés, ami elég gyorsan produkálta azt a jelenséget, hogy még 0,1 K-es hiszterézisre is hosszú felfűtési és lehűlési periódusok adódtak a padlófűtés nagy hőtároló tömege miatt. Ezzel együtt hosszú időre volt "hideg" a padló. Nem utolsó sorban sok-sok órás folyamatos üzem mellett, amikor a teljes padló átmelegedett, kialakult a hőmérsékleti egyensúly, a hőleadó képesség itt is a kazán minimum teljesítményének határára tudott süllyedni.

Közben (és azóta is) a fűtéskörbe telepített hőmennyiségmérővel mérem a hűtésre betáplált hőmennyiséget, amiből az adódik, hogy -15 °C-on nagyjából 8 kW a ház hőigénye, 0 fok körül ennek a fele, mostani időkben pedig 1-2 kW közötti.

Az lett az ötletem, hogy visszaállok 1 termosztátos üzemre, amit a tetőtéri legjobban hűlő szobában helyezek el (felnőtt háló). Ebben az esetben az összes hőleadó már bőven rendesen kiterheli a kazánt. A külön előremenő hőmérsékleteket és az osztókat úgy állítgattam egy darabig, míg a két szinten az elvárt helyiséghőmérsékletek alakultak ki egy termosztát mellett is. Ez nem két nap volt, inkább azt mondom, hogy egy teljes szezon. Az aktuális beálítással egy napi folyamatos üzem után beállt egyensúlyban nagyjából 7 kW-ot tud leadni az összes hőeadó egyben immár elég alacsony előremenő hőmérséletekkel. A kazánt is bekorlátoztam 10 kW teljesítmény környékére, semmi szükség nagyobbra a bekapcsolás utáni "felfűtési" időszakban sem.

Amit nyertem:

- a kazán minden körümények között a minimum teljesítménye felett dolgozik, biztosan nem fog kapcsolgatni

- az emelet kis hőtároló tömege miatt gyorsabban hűl és melegszik, az ott elhelyezett termosztát több ciklusban kapcsol ki-be, így a padlófűtéses alsó szint is gyarabban kap rövidebb szakaszos fűtést, amitől a padló már nem hűl ki teljesen két kapcsolási ciklus között. (kvázi-PID-es logika mentén rá-rá fűt a kazán, persze nem óránkénti 3-6 ciklusban, ahogy azt egy PID-es termosztát jelére tenné, hanem jóval ritkábban) Úgy látom, hogy ezzel a beálítással kb. 2-3-szer rövidebb ciklusok vannak, mint amikor a padlókörnek önáló termosztátja volt. 

- egyszerűbb vezérlés

Amit vesztettem:

- nincs független hőmérsékletszabályzás a két szint között, extra hőforrások eltolhatják a két szint hőmérsékletét egymástól (ez a valóságban nem igazán történnik meg)

 

Egész nap azonos 21,5-22 fokos hőmérsékletet tartunk, amit annyival bolondítottam meg, hogy reggel 5-6 között és este 18-20 között fixen fél fokkal többet kérek, amitől a reggeli ébredéskor (6 óra után) és a fürdési időszakban (19-21 óra) biztosan melegek a felületek (a fürdőkben van némi falfűtés is). Ez elég jól növeli a komfortot, de nem jár nagy többletköltséggel.  

 

Nekünk ez így bevált. 

 

Azon szerintem nagyon ne aggódj, hogy a padlófűtés miatt a kazánba visszatérő hőmérséklete nagyon alacsony. Sőt! Attól csak még jobb lesz a kondenzációs hatásfok a magas előremenő hőmérséklet dacára! Ha csak a padlófűtéses termosztátra támaszkodnátok, akkor az emelet valószínűleg nagyobb hőingadozás fog kialakulni, mint amit szertnél. Ha vannak fent termofejek, akkor túlfűtés nem valószínű, de a hosszű állás miatt túlhűlés annál inkább. Saját tapasztalatomból kiindulva én azt javaslatom, hogy a fenti legjobban hűlő (ez nem feltételnül a leghidegebb egyébként) szobában elhelyezett termosztát indítsa a lenti padlófűtést is, de eltart egy darabig, amíg az előremenő hőfokokat összelővi az ember. Jó szórakozást! :)