Én azért csak válaszolok rá mert engem a korábbi értelmezések nem győztek meg egészen.  Az én verzióm a következő,  nem tudom törvényszéki bizonyítékokkal alátámasztani de találok benne logikát:

Nálam ez se nem kelta és se nem szláv eredetű. Nád+ap(át)  bontanám fel a szót leginkább. Volt nekünk egy Nádasdy mágnás családunk akik gyakorlatilag mindenhová berakták magukat, igazi pozíció halmozók voltak, voltak köztük főbíróktól kezdve püspökük és érsekük meg amit csak el tudunk képzelni. 

Na most ők meg  birtokokat is kaptak, főleg ha jóban voltak a királlyal, a környéken igazolhatóan voltak birtokaik. Székesfehérvár nyugati oldalán Nádasdladány település van a kastélyukkal egyetemben. Apátsági birtokokat is kaptak ha igen fürge volt az nyelv, és az bizony gyakran az volt.  Az apátsági birtokok meg gyakran kimagasló helyeken, dombokon és hegyeken létesültek mint például Bélapátfalván is a Bél-Kő hegy környékén.

Na most ez a Nadap meg a környék legmagasabb helye.  Tudni kéne azt hogy volt é köze a helynek valaha az apátságoknak, vagy élt itt magát apátnak tituláló egyén, különösen Nádasdy féle. Mert ha igen akkor majd bingó.  Van Erdélyben is egy "Nadab" település, a latin nyelv(ek) el-aba-sították az apát-ot, ez indokolná miért "B" betű ott a vége.  Aztán vagy így volt vagy máshogy.))  De azért egy ötlet...