Erről nincs tapasztalatom, nagyon régen hoztunk a kertbe macskát (VHO-t, azaz Versegi Hugyos Oszkárt), ő akkor még kölyök volt. Egy év után átszoktattuk szobamacskává, mert elkezdett a vasúton átmászkálni. Közvetlenül a vasúti töltés mellett lakunk, és akkor még nem volt zajvédő fal, a legelső macskánkat a vonat ütötte el. Azzal az elsővel sajnos csak nagyon rövid ideig lehettünk együtt és nagyon tapasztalatlan macskatartók voltunk akkor.

Volt még egy kerti macskánk, de őt egy pár házzal odébb lakó szomszéd hagyta itt, mikor elköltözött. Ő már idős macska volt, ismerte a terepet, és mikor nálunk lett az otthona, egyből védte.

A mostaniak részben ide születtek, az anyjuk pedig mindig járt a mi kertünkbe is, csak régen nem a miénk volt. Annyi kapcsolatom volt csak vele, hogy ő volt az etalon a sünetető barkácsolásánál. Sovány volt és éhes, addig kellett tökéletesíteni az etetőt, míg ő már nem tudta kienni a sün elől a tápot.