Macimedve Creative Commons License 2000.03.22 0 0 29
"A 90-es évek előtti autóknál előfordulhatnak olyan tömítések, amelyek nem bírják a szintetikus olajat."

Csakhogy 90-ben még nem igazán volt olyan autó, amit ne a kilencvenes évek előtt gyártottak volna. :-)))))))))

Én sem bírom a Shellt. És a Helixszel ez általános tapasztalat volt akkor. A Ladában mindig Shell olaj volt, de akkoriban még ez volt a csúcs. (1988-ban adram el az utolsót)
Tankolni évek óta nem tankolok ott, eddig 1x volt tankmosás 1x pedig leeresztés és tissztességes anyag rátankolása, miután teletöltöttem a Shellnél. De erről már volt szó a Shelles topicban.

Más.

A tribológia szerint a kenőfilm (EHD, elastohidrodinamikus kenés) kialakulásának 3 feltétele van:
1, megfelelő kenőanyag jelenléte
2, sebességkülönbség a felületek között
3, szűkülő rés

Erre van egy szép nagy tapasztalati képlet, de azt most mellőzném. A lényeg a következő:

A 2, és 3, nyilván megvan, ezek a kenendő felületek konstrukciós jellemzői. A lényeg az 1. A képletben szerepel az olaj viszkozitása is. Mivel a rés adott, a sebesség adott határok között változik, ezért a viszkozitás kívánt értéke is bizonyos határok között behatárolt. Tehát a konstrukció eldönti, hogy milyen olajat kell használni. A régebbi, nagyobb hézagokkal készült motoroknál 0W, 5W olajokkal nem épül fel a kenőfilm. (Főleg alacsony fordulaton) Magyarul olyan, mintha szárazon járna.

Ha túl sűrű az olaj, az sem jó, mert akkor indítás után van gond, szélsőséges esetben meg egyáltalán nem tud az olaj a résbe jutni. Láttam már autót tönkremenni azért, mert a tulaj úgy gondolta, hogy a kicsit kopott motorjának jót tesz a MÁV-től "szerzett" diesel mozdonyokba való olaj. Olyan sűrű volt, hogy nem akart lefolyni.

Tehát a gépkönyv előírásait mindenképpen illik betartani.

Előzmény: PTZ (19)