Nem fogsz csalódni. Én alapvetően a rock zenét perferálom, azaz torzuljanak a gitárok, dübörögjön a dob meg a basszus. Ezért nekem kicsit sok a minimalistán hangszerelt szám a negyvenből. Több szám van amiben repesve, de hiába várom, hogy megszólaljon legalább egy kis tamburin, konga, vagy seprűvel „simogatott” pergődob. Ugyanígy el tudtam volna képzelni egy kis triphopos, hangmintás felturbózást bizonyos számokban.

Éppen ezért nem véletlen, hogy néhány hallgatás után az ilyen -számomra- izgalmasabb, vitálisabb verziók a kedvenceim. A teljesség igénye nélkül: The Fly, Bad, Until The End Of The World, I Still Haven’t Found…, Red Hill Mining Town, Invisible (2010-es évek számai közül a kedvencem), All I Want Is You. A Two Hearts Beat As One-t külön kiemelem, mert ez az amit igazán szerettem volna hallani minél több számban. Ötletes, játékos, laza és még az sem zavar, hogy Edge énekli.

Amúgy ma kijött a David Letterman film is, nagyon jó nézni való. Érdemes rááldozni 84 percet.