Azaz az EL az elől lévő dolgok gyöke, az első szavunk is ehhez kötődik.  Nem az EGY fogalmához. Ahogyan a második sem a kettőhöz.  A legelöl lévő az első.  A második meg a MÁS szóból van. A másik.  A harmadiktól képezzük számjegyekből a dolgot ez is érdekes...   Pedig lehetne egyedik és kettedik is.))

 

A "PIR" esetén még jó hogy "felfedeztük" itt a tüzet, mert ez tagadhatatlanul a tűz fogalma, sőt gyaníthatóan a TŰZ szó elődje lehet.  A pirománia, pirotechnika szavakban még voltaképp ma is így használjuk, a tűzmánia, tűztechnika szavakkal teljesen be is tudnánk helyettesíteni. 

 

Még egyszer mondom: induljunk ki abból hogy az ember a létező hangokat kiejteni képes volt már és csak ekkor kezdett bele a szóképzésbe.  Egy nagyon kicsi gyerek is ezt teszi, akkor kezd el szavakat mondani, mikor már a hangokat döntő többségében ki tudja ejteni.  És egyáltalán nem tart be olyan mondva csinált szabályokat, hogy először csak 1 hang, majd jöhet a 2 hangú és így tovább, nem érdeklik a kisgyereket ezek a szabályok.  Már a gügyögéses "halandzsa" is hangláncolatokból áll. 

 

És az első kimondott valós szavai közt már simán ott lesznek a hosszabbakból is, ezt gyakorló anyák és szülők mondják el, egyszer csak jön a robbanás és nem ritkán a konkrét első szavuk egy 3 szótagos lesz.  De az első 10 közt biztosan lesz már ilyen, néha igen meglepő szavakkal rukkolnak elő a legelsők közt és van hogy a szülők sem értik honnan a fenéből szedte elő, mikor ők maguk is elvétve használják azt a bizonyos szót.    Érdemes a témával foglalkozni mert sokat segíthet a nyelv rejtelmeiben. 

 

A CS hangú hangutánzó szavainkról. (amúgy minden hang utánoz valamit a világból)  Szóval egy CS még kevés, mert van csörgő hang, van csapódó hang, van csattogó hang, van csúszó hang és ezek azért jelentősen eltérnek.   A csattogó hangot CS-T   formában közte magánhangzóval lehet ábrázolni.  Azaz ez egy minimum 3 hangos gyök, kevesebb hang nem adja át a csattogást.  A CS sem önmagában. 

 

A csettintéshez kellenek a T hangok is ha élethűek akarunk lenni és a szóalkotók azok voltak, hiszen egyértelműen köze a csattokhoz.  De már említettem korábban a KAKUKK szót, ez egy 6 betűs tán nevezhetem gyöknek, mivel azért jó néhány szó épül rá, többnyire növények mint mondjuk a kakukkfű az egyik legismertebb közülük. 

 

És csak meg kell hallgatni ezt a madarat, és összevetni ezzel a magyar hangalakkal. Ez éppen az lesz ami hallható a madártól.  És CSAK ennyi és nem más.  Az ember (magyar a legjobban) lehetőségeihez képest lekopírozta a madár szövegét.  És pont, ez ilyen egyszerű.  És sok szavunk így készült el, csak ma már nem emlékszünk minden eredőjére.  De a kakukkra még igen !   Nincs ökölszabály hogy hány hangból álljon egy gyök, lehet 1 hang is és lehet kakukk is ami 6 hang. 

 

A recsegés RECCS nélkül nem adja át a dolog hangját.  Két hangból nem megoldható. Más nyelvek nem feltétlen etalon számomra mert ők gyakran teljesen összekeverik már a dolgokat és egy hangutánzó szóra nekik is épp első ránézésre is hangutánzó a rá lévő szavuk, csak van hogy ez egy tök más hang.))

 

Adok rá példát is, például itt van ez hogy LOCCSanás, ez magyar nyelven egy parádésan kifejező szó, nagyon jól illusztrálja az esemény hangját.  Na de látszik hogy a török nyelv is hangutánzóként gondolkodott, de nem igazán ide illő szóval fejezi ki ezt, mert náluk ez:  SICRAMAK, azaz ez meg a SZIKRA szavunkra hasonlít ami szintén hangutánzó, de ez is magyarul értelmes mert a szikrának tényleg ott van egy SZI-sszenő hangja, azaz ez élethű hasonlat.

 

De a loccsanás hangjára a szikra szó háát nem az igazán ide passzol, a loccs sokkal jobban visszaadja a dolog lényegét szerintem...