"Ami állítólag szerinted "pattanós és kicsi" volna.  Gondolom a PIR tüzes gyök miatt vetted be a "buliba" a pattanós dolgot."

Igen, mert ez az ősi "kép" lehetett az alapja a pi-r gyök kialakulásának indítéka, és ennek a gyöknek egyik alkotója a "p" (pi) hang.

 

"Mert amúgy ezen kívül nagyjából semelyik PI kezdetű szóra nem illik már ez a dolog."

A pici, picsog, piheg, pikkely, pinduri, pirinyó, pisszeg, az idegen piko, és pincsi szavakban egyértelmű a jelentések rokonsága.

Az idő rövidségét sem nehéz társítani a kicsiséggel, így érthetővé válik a pillanat szó pi-ősgyöke, s ennek más szavakban való előfordulása: pilla, pihe...

Gyakorlatilag majd' minden pi- kezdetű szót felsoroltam.

 

"Mi a kicsi az igen gazdag tűz értelmű PIR kezdetű szavakban?"

Az igen látványos szikra, ami éget, szúró fájdalmat okoz. S ezt pattogás kíséretében tapasztaljuk.

 

Amúgy magyarázd meg, a tűz gyök eredetét. Kíváncsi vagyok, miként hozod össze a jelentését magával a jelenséggel.

 

"Mi a kicsi a pif-puff, vagy a piff-puff hangutánzásban?... Semmi mert éppen hogy ezek markáns erős hangok, és nem pattanós a puffogó hang."

Azért lett a gyök záró hangja egy sokkal lágyabb természetes hangot utánzó "ff", mert nem pattog, hanem puffog.

A pif gyök kisebb erejű ütések hangja, a nagyobbaké a durran, dörög, dobban...

 

"De amúgy a pattanós dolgoknak ott a saját gyöke a PATT."

Igen, de ez már egy későbbi, összetett gyök.

 

"Van gyöke, az miért nem jó?... "

Teljesen jó, nincs vele semmi baj.

 

"Mi kicsi a pillérben?... Ez jellemzően pont hogy nagy."

Maga a pillér az egészhez képest kicsi. Ez teszi légiessé, könnyeddé a rajta nyugvó létesítményt. Tehát akár az egészhez viszonyított méretét, akár a keltett látszatát vesszük figyelembe, a kicsi jelentéshez fogunk eljutni. Egyébként az átvitt értelmezésről már nagyon sokszor beszéltem, itt is ez érhető tetten, hiszen ami könnyű az jobbára kicsi. Nem abból kell kiindulni, hogy "de lehet nagy is", mert nem az a fő jellemzője. Ebben az esetben a pillér (az egészhez képest) kicsi, és a látvány, amit a pillér ad, szintén a könnyedség, a kicsiség képzetét kelti.

 

"Mi kicsi a pihen szóban, amikor a pihegéses hangutánzáshoz van köze az egészhez."

A pihegés a normálisnál kisebb mennyiségű és ritmusú lélegzetvétel.

 

"Ez nem pattanós hangú, aki picsog. Kicsiség értelmezhetetlen."

A picsog és a piheg hasonló jelenség. Aki picsog rövidebb ideig és kevésbé intenzíven sír.

 

"Mi a kicsi vajon a pimaszságban?  A pimasz embert másként piszoknak is mondják, nem hozható összefüggésbe a szó kicsiséggel."

A piszok rendszerint jelentéktelen méretű alkotókból álló szennyeződés. A háztartásban morzsa, lecseppent valami, por. Apropó por. Az is kis szemekből áll.

 

"Mi kicsi és mi pattog a pipi szóban?... tyúk, galamb, liba hívóhangja ez eredetileg."

Persze, de ez a szó két tagból áll, amik közül egyik sem hívogató. Viszont tudjuk, hogy csak a legkisebb háziállatokra, történetesen csirkékre, tyúkokra alkalmazzuk.

 

"Most mit tegyünk ha egyszer erre a jelenségre hallgatnak."

Arra hallgatnak, amit étkezés előtt szoktak hallani. Ha etetés előtt rendszeresen azt mondod nekik gőzmozdony, arra is odamennek. Ez egy feltételes reflex. (Pavlov kutyája)

 

"A pezsgés régi pizseg formája:   P-ZSSS- P-ZSSS és P-ZSSS     nincs mit magyarázni ezen, dobjunk be egy pezsgőtablettát a pohárba és hallgassuk meg, ennyi a lényeg."

Úgy van! És mit fogsz hallani? Apró pattogó hangokat.

 

"Nem kell szükségszerűen 3 hang hozzá. Van hogy 1 hangból indul minden (e-szik, u-gat, ó),  gyakran 2 hangos a gyök(AL), és megfigyelésem szerint a 3 hangos gyök is gyakori lehet.(PIR, csat)  Néha nem egyszerű eldönteni hogy két 2 hangos van összeháziasítva vagy már eleve 3 hangos gyökkel indít a szó."

Leírtad a lényeget. Vannak még ma is egy- ill. két hangból álló gyökeink (toldalékaink is szép számmal!), ami arra utal, hogy voltak/vannak ilyen ősgyökök. Ha ezt elfogadjuk, csupán azt az egyszerű következtetést kell levonni, hogy a több hangból álló gyökeink ezeknek a korai ősgyököknek az összetételéből alakultak ki. (Persze, lehetnek kivételek)

Azt is tudjuk, egy-egy hangnak milyen jelentése van: Pl az "r" hang olyan gyökökben fordul elő, ahol a jelenség folyamatos mozgás, pol forog, kerít, pörög, dörög, súrol, stb.

Azt is értjük, hogy a "k" a kicsi hangja, s azt is, hogy a "p" a pattogás hangja. (A többit nem sorolom) Így könnyen lehet rekonstruálni a többhangú gyökök létrejöttét.

 

"Néha 3 hangnál is több a szó ami kapásból úgy születik meg"

Ennek nagyon kicsi a valószínűsége. (Nem kizárt, de kicsi)

Pl. a röfög, brummog, dörmög szavakban föllelhető az önálló hangok (ősgyökök) jelentése, ami azt sejteti, hogy ezek összetett gyökök.

Kivétel nélkül mindben megtalálhatók a korábbi egy-két hangú ősgyökök jelentése. Lásd nyihaha › nyihog, nyikkan nyikorog... 

 

"A 3 hangos gyökök mögött a legtöbbször egy természeti vagy ember által kiadott jellemző hangjelenség megörökítését lehet sejteni.  Ja hogy a természet nem beszél?...  De "beszél", mert hangjai vannak és jelez velük. "

A természetben nincsenek három hangok, még kettő sem, vagy csak igen ritkán.

Vegyük például a nyikkan, nyikorog szavakat. Az "ny" általában a hosszabb, dolgok jellemző hangja: nyúlik, nyál, stb. De az előbbi esetben "k" rövid, kicsi jelentésű hang van a gyök végén, és tényleg, aki nyikkan az egy rövid hangot ad. Épp úgy, mint a vakkan, zakkan szavakban. A nyikorog is több, rövid "nyi" hang sorozatát jelenti.

 

"Így néz ki a valóságban egy kézilabdás?... A frászt, de mégis könnyen felismerhető pár húzásból az ábra."

De azt se felejtsd el, hogy az ábra minden egyes részének van önálló jelentése. Az egyik a fejet, másik a kart, a harmadik a lábat, a negyedik a testet jelenti, s így együtt lesz kézilabdás. (persze a rá jellemző pózban ábrázolva: labdával a kezében)

 

"A hangutánzó gyököknél is ez lehet a lényeg, megnevezel egy gyakori hangjelenséget,"

Igen itt is több (legalább kettő) alkotóból összerakva, mint az általad felhozott példában.

A nyikorog és a nyihog hangutánzó gyökökben csak a nyi- az azonos, a nyikorog, nyúlik, nyafog gyökökben pedig már csak az "ny" hang. Pedig mind az öt gyök jelentése rokonítható egymással. Ugyan ez igaz a görög, kerít, tarol, súrol, szavak gyökeire, melyekben csak az "r" hang a közös, ugyanakkor mind folyamatos jelenségről szól.

 

"ITT válik képpé a történet. Csatt hangot csinálsz, csatt-og lesz. Ha két ember csattog és egymásra csattognak eszközeikkel akkor CSATA lesz."

No, és mi van a pattog-gal, kattog-gal? Ezekben miért kezdődik más hanggal a gyök? Nem azért, mert az első hang a hangutánzó, és nem a három együtt?

Melyik hang adja vissza (hordozza) a természetes hangot? Nyilván az első.

Lásd még a csap, csipog, csörög, csurog gyökeit, ahol a "cs" hang a teljes gyök jelentésének meghatározó hangja. De itt nincs "t" hang a végén, hanem valamilyen másik van, ami más jelentést hordoz, és így más jelentést is ad a gyöknek. Ugye, a "p" rövid jelentést ad a gyöknek, az "r" pedig folyamatosságot.

 

"A locs, csat, pat, tap, pir, csob, csap, poty, toty, csir, cser, csör, gur, gör, és nem sorolom végig mert rengeteg van, 3 hangos gyökök, hangutánzat által születhettek meg."

Azzal a megjegyzéssel, hogy az egyes háromhangú gyökök jelentését az első hang határozza meg, a többi hang a jelenség egyéb jellemzői szerint kerül a gyökbe.