"És azt nehéz nem észrevenni hogy az erősebb rezgő hangú dolgok, illetve a forgó/pörgő dolgokban kiemelten gyakran szerepel."

Igen, ezt jól látod. Már a kiejtése is - ha nem is mindig rezgő - egy folyamatos, gyorsan pergő hangot ad.

 

"Persze a forog az vizes F-RR hangjából jött létre,"

Az F-RR nem vizes hang, a víznek nincs ilyen hangja. A vizes hang a "cs", ezt az előző hozzászólásomban leírtam.

Az F-RR hangváz kezdő hangja (ősgyöke) a F(-o -e -a -ü, stb.).

Ez a hang található a fodor, fog, fogy, fojt, fok, folt, folyó, fon, forog, forr, foszt,

fecseg, fecskendő, fed, fegyelem, fehér, fej, fekete, fekszik, fel- fent, ferde, fest, feszül,

fa, fagy, faj, fakad, fal, falka, falu, fanyalog, farag, farok, fazék

függ, fül, fürdik, fürge, füst, fű, fűz, stb. szavakban.

Az "r" betűsek közül közül mindössze kettő, a forr és a fürdik hozható kapcsolatba a vízzel, és a többi sem hozható a vízzel közös nevezőre a folyó és a fecskendő kivételével, tehát itt valamilyen más ősi jelentést kell keresnünk.

Kézenfekvő, hogy a fel- fenn, felé, fej - mint legősibbnek tekinthető szavakban - keressük a megoldást, amihez a folyik, fog, forog szavakat is segítségül hívhatjuk.

(Persze, más szócsoportokat is találunk ősi szavakkal, de az egyszerűség kedvéért maradjunk e kettőnél.)

Az első esetben (fe-) a felfelé irány jelentésével, utóbb a forgómozgás közös "fo" hangjával találkozunk.

Látható, hogy az "f" különböző jelentésbeli különbségei alapvetően a hozzákapcsolódó magánhangzónak köszönhetők, ugyanakkor az irányultság (valamilyen irányú mozgás) mindkét változatnál és a többi szóban is rendre közös jelentésként tűnik föl. Lásd: fog, fon, foszt, fa, fakad, fal, farok, függ, füst, fű....

 

"Mert például semmi közösíthető nincs a csurgásban meg a CSÚCS szavak közt.   Sőt a csúcs is inkább a CSECS, CSÖCS, CSÜCS(örítés) szavakkal tűnik rokonnak, azaz már megint azt kell megállapítsam hogy csak van ebben a hangváz dologban valami."

A hangváz már egy kész gyök sajátossága, ami nem ad magyarázatot annak keletkezésére. Te mindig leragadsz a hangváznál, s nem akarsz továbblépni, hogy magyarázatot adj/találj egy hangváz létrejöttére.

(Amúgy a hangváz egy mai kitaláció, miáltal csoportosítani lehet a gyököket, ugyanakkor azt a kényszerképzetet sugallja, hogy nincs előzménye, eleve így születtek a hangvázak, holott ez messze nem igaz. Ennél tovább kell lépni, hogy megértsük a hangvázak (gyökök) keletkezését, azaz a hangvázak hangjainak (ősgyökeinek) jelentését kell feltárni ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakultak ki ezek a hangvázak.)

 

Jól látod, hogy a csecs és a csúcs szavak közt van kapcsolat.

A képzettársítás a heggyel, csúccsal hozza összefüggésbe. Egy hegy olyan, mint egy csöcs.  Nem én találtam ki, már több ezer évvel ezelőtt is voltak hasonló képzettársítások. Lásd a Bibliai idézetet, ahol egy toronnyal azonosítja (a torony is  többnyire felfelé keskenyedő, csúcsos építmény):
Énekek 8:10. "...és az én emlőim, mint a tornyok;..."

Ugyanakkor a csurog és a csúcs között világos kapcsolatot találunk a csecs/csöcs szavakon keresztül, hiszen e két szó a tej eredetét jelenti; a csecs az, ahonnan a tej csurog.

 

"2: amit valószínűbbnek tartok:   az ősi hangutánzás spontán is okozhatja előre megfontolt szándék nélkül is így alakul magától."

Bizonyos értelemben igaz, de az emberi képzelet (képzettársítás) is közrejátszott a gyökök kialakulásában, mi már nem tisztán spontán megnyilvánulás, hanem tudatos cselekvés.

 

"Mert ha azt mondom hogy a CSAP gyök, mint hang eredetű dologra már szó szerint ige és vízcsap is építhető, meg csapda, és csapat is."

Az okfejtésed ott reked meg, hogy nincs ilyen hang, hogy "csap". Van cs(a), cs(e), cs(o) stb. természetes hang a jellegétől függően, de csap (csep, csob) nincs. Ezek már összetett, ősgyökökből álló gyökök.

Az ember nem úgy "született", hogy kész szavakat tudott volna kimondani és megérteni, ennek voltak előzményei, mégpedig az az állapot, mikor csak egy-két hang kiejtésére és megértésére volt képes. Ha ezt az fejlődési lépcsőt figyelmen kívül hagyod, nincs miről beszélnünk. Ha úgy hiszed, hogy az ember készre teremtett, azzal nem tudok vitába szállni, mert a hittel szemben semmilyen érv nem lesz "ütőképes".  A hit minden érvet elutasít, bármilyen legyen is az. Azért hit. Hit abban, ami irracionális, valótlan, logikátlan, egy szóval alaptalan dolgokban.

 

"Könnyű összekeverni, itt kétféle külön történet van egymás mellett, és ezek nagyon más dolgok."

Nincs külön történet, csak Te látod annak a hangvázakból kiindulva. Ha azonban legalább egyszer el tudnál szakadni ettől a fixa ideádtól, láthatnád, hogy mindenütt a lo- ősgyök indulás, lendület jelentése rejlik. Mert a lobban, lódul, loccsan, stb. mind ezt a jelentést hordozzák.

 

"Aztán a LÓ másképp meg PARIPA.  Ez meg mi lehet?...  Vajon mi?...  Ez nem tűzgyökös szó szerintem."

Szerintem sem, mert a tűz (másik) gyöke a pir.  Viszont nagyon is rokon vele az azonos hangok jelentései okán.

De amint látom, Te is próbálod hangokra bontani a par- gyököt... Jó kezdés!

Próbáld "összefésülni" a par-ázs, majd a par-lag, par-aszt, stb. szavakkal. Előrebocsátom, hangvázzal nem fog menni, csak a hangok önálló jelentése ad hozzá segítséget.