Én benne vagyok, már csak kíváncsi vagyok mire jutunk.  De hidd el próbálkoztam már ilyesmivel és nagyon úgy tűnt akkor hogy túl sok dologhoz van köze egy hangnak ahhoz, hogy egyetlen közös nevezőre tegyem. 

 

A korábbi felvetésekre is válaszolok, mert van amire muszáj, így lehet hogy majd 2 történet fog futni párhuzamosan.   Na de most ez az "A" hang jöjjön, most főleg a leírtakra reagálok, aztán később majd dobok be új dolgokat is.  

 

Viszont egy valamit szögezzünk le mindenek előtt !:   Ha olyat állítunk hogy minden hangnak önálló jelentése van, akkor nem lehet mégis 20 féle értelmezése, mert akkor viszont mégse lesz önálló a jelentés.  Ez nyilván evidens.  

 

De most a leírtakra reagálok, és rögtön besegítek azzal hogy azt mondom kicsit szűkítsük le ezt a kört a leírt dolgokból, mert azt veszem észre hogy néhány értelmezés nem is igazán fixen az "A" hanghoz kötődik.  

 

Ami biztos hogy önállóan is értelmes szó az "A"  és "AZ",  névelőként is használt mutatószavak, az E(Z) párja, és eredendően távolabbra mutatna mint az "EZ"  párja.   Általános mutatószó, azzal ne bonyolítsuk meg hogy épp mire mutat, ha ez jelezve van a szóban, azt már nem az "A" hang végzi el, hanem a bővítmények.  Az "A" csak általánosan rámutat valamire.   Nézzük például ezt az ALANT szót: 

 

Feltehetőleg nem a tekerőlantot nevezi meg, de ezt talán már sejtettük.))  Na de mégis mi ez itt?...  Azt jelenti hogy A+LENT.  Gondolom hangrendi oka hogy a LENT az LANT lett, itt is a szókezdő "A" az általános mutatószó, a helyre a LENT szó utal. 

 

ABBAN szó valójában AZ+ban, a B hangnál összeolvadás van.  A szókezdő "A" itt is általános mutatószó, helyre a -ban és -ben toldalékok mutatnak.   Az "A" csak rámutat a tárgyra, fogalomra, városra, bármire épp, jelen esetben  a --ban és --ben toldalékok jelentik hogy a rámutatott dologban BENNE van.  

 

Azaz és ez fontos:  helyhatározókban az "A" hang egyáltalán nem fix, mert "E" hanggal ugyanúgy megvan, azaz -ba és-be, illetve -ban és a --ben   formában fordulnak elő ezek a toldalékok.   Sőt, inkább az egész a BE szóhoz köthető,  de hangrendi okokból van itt "A", mert nem mondjuk úgy hogy  éppen benn vagyok a szobáBEN.))   Vagy hogy hagyd már ezt abBE sem...

 

Kicsit hülyén hangzana.  És a BE szóból vannak ilyenek is hogy:  bele, belül, bent, benne, belső, stb...  Azaz itt inkább csak besegít az "A", nem végzi ő itt a helyhatározást.  Amúgy ezek a BAN és BEN dolgok nem csak toldalékok, szókezdőként is előfordulnak  néha :  banda, bendő  ugyanezt a dolgot használja fel, sőt még U magánhangzós verzió is van:  BUNDA és BUNKER,  és itt bizony a BUN az ugyanaz a fogalom lesz, a bentlévőséget  fejezi ki a szó, azaz a BE szóból származó BENt dolgot a BAN-BEN-BUN is képviselheti, azaz ha már benne van x valamiben akkor megint a mássalhangzó váz megkerülhetetlen lesz, jelen esetben a B_N  viszi ezt a lényeget.  

 

Na de vissza az "A" hangra mert ez a téma:  egyelőre az általános mutatószó értelem stimmel, a helyragokban nem fix az "A" szerepe, és a helyre időre sem az "A" mutat, hanem a szó további része.  De ez jó eddig, mert így egyelőre az általános rámutató szerepe megvan, így még (egyelőre)  1 dolog körül mozog a szerep.   Na de menjünk tovább:

 

Kicsinyítőképzőben sem érzem hogy jelentést hordozna a hang.  Annak a "K" /illetve "C" hang játssza a főszerepét, a magánhangzó meg többféle lehet utánuk.  Példák hányféle is:  

 

Épp "A" is lehet, ha macska vagy  megjön épp Vica.  De "E" is lehet:   fecske vagy  kence szó mondjuk . 

Na de Ó is jöhet:   mackó vagy épp Jucó is lehet a Judit nevű, enyhén kurvás beütéssel.))  Na de még a kicsinyítőképző a K vagy a C után "I" hang is lehet:   a bukméker lehet így BUKI , C hanggal meg a borjú  lehet így BOCI is.  Azaz a kicsinyítésben a mássalhangzót többféle magánhangzó is követheti.  Azaz nem az "A" hangra lesz ez kiemelten jellemző dolog.

És itt van egy érdekesség, mert a kicsinyítőképzés egyik jellegzetes hangja a "C".   És van olyan szavunk meg hogy becéz.     Be van C-ÉZVE a szó/ember/stb !   Egy kis érdekesség a magyar szóképzésben ez is.

 

Az "A" hang mint birtokviszony értelemben :   ugye ez az úgynevezett birtokos személyjel elnevezésű dolog volna.  Na de ez csak 1.szám 3. személyben fordulhat elő hogy szimplán csak egy "A" hang kerüljön a birtokra, és ez a hang is ugyanúgy lehet "E" hang is, illetve hangrendi okokból kifolyólag a JA/JE végződés is gyakori.   Azaz ha kerttel rendelkezik valaki akkor KERT-JE lesz neki.  És épp közben bemehet a cipő-JE miatt is, azaz  "E" és "JE" lesz itt és ilyenkor "A" nincs is.   De például azt hogy HÁZ-A, még egy 100 éves újság nem egyszer ház-JA formában írta még le.   Tehát csak részben játszik az "A" hang szerepet a jelenségben, mert ha a beszéd úgy kívánja meg akkor az "E" magánhangzó kerül épp képbe.  Nem köthető fixen egy hanghoz.

 

Akkor vannak azok a szavak ahol a toldalék a cselekvés helyét jelöli meg, ugye írtál ilyeneket --da és --oda végződéssel.  Na de ezek is lehetnek egyrészt:  E betűvel is képezve mint az öntöDE vagy épp az étkezDE szó is, azaz nem fix hogy "A" hangot hordozzon a szóvég.   És akkor még ott vannak olyan szavak, ahol ez csak egy Ó és Ő  csak a szó végén.   Azaz a SÖRÖZŐ és a BOROZÓ szavakat is mondhatnánk úgy hogy  sörözde, vagy épp hogy borozda, csak itt egy Ó és Ő hang letudja a dolgot. 

 

Amúgy ezek a --da/de   illetve az --oda/öde végződések az ide/oda értelmet sejtetik nálam.  Hát az iroda :  írni megyünk oda.  Uszoda:  úszni járunk oda.  Tanoda: tanulni járnak oda.  Öntöde: önteni járnak ide.  Étkezde: étkezni járunk ide.  A legtöbb ilyen szónál eléggé stimmel az értelmezés.   Tehát az "A" hang kapcsán az ODA szó lenne itt a releváns, hogy értelmezhető itt a rámutató értelem.  Én azt mondom igen, hiszen az ide/oda szavak is mutatószavak, és itt is az idE az közelebbre mutat, az odA meg távolabbra. 

 

Aztán folytatom még ezt az "A" hangot  mert majd ott már előkerülnek az érdekes kérdések.  Javaslom egyelőre 2-3 hangos szónál, toldaléknál hosszabba ne kezdjünk az "A" hang kapcsán, mivel ha tényleg van önálló jelentése a hangnak, akkor ennek a legrövidebb szavaknál már ki kellene derülnie...