"Igen, de a "B" hang kapcsán megállapíthatjuk hogy hol épp a nagysághoz, hol épp a kerekdedséghez, hol épp a belsőséghez is köthetőek a szavak.   Ezen túl hangutánzó szavak részei, ahol a valós esemény hangja ténylegesen ehhez a hanghoz hasonlót ad ki.  Az a kábé 8 kategória egymástól elkülönülő amit összeírtam, nem tudjuk egy zászló alatt egyesíteni őket"

Pedig egy fogalomkörhöz tartozik mindegyik. Ami nagy, az kerekded, és ami nagy, abba bele lehet esni, annak jelentős a "belsősége", beltartalma is nagy. Így a hangutánzó értelme is párhuzamba állítható, mert csak a nagy dolgokba lehet "bemenni", belecsobbanni, stb.

 

"És persze a jelentéseket nem csak az a hang közvetíti, jellemzően vannak "bűntársai" is a jelenségben.  Azaz a nagyság kifejezése -ba és --bá-  és -- bő   hangkapcsolat szükséges ehhez."

Így van! mikor szétválnak a hang eddig egyetlen fogalomkörhöz tartozó jelentései, azaz már csak egy-egy részére értették szükségszerűen kellett agy "bűntársat", egy másik hangot hozzá ragasztani. Természetesen ez elég korán kialakulhatott a "b" hang esetében, mert nem lehet önmagában kiejteni, rendre megjelenik a kiejtésekor egy magánhangzó is. Csak az a kérdés, milyen magánhangzó jelenik meg vele együtt? Nyilván olyan, melynek hangalakja már korábban is jelentett valamit. Az "ő" hang - természeténél fogva - öblös, ezért a "b" hanggal együtt ezt a "képet" idézi: bő.

A rámutató "a" hang pedig egyfelől a nagyságot, másrészt az abba való belemenést, bennlévőséget kölcsönzi.

(Az "e" hang is rámutató hang, csak nem távolra, hanem közelre mutat: Abba-ebbe.)

 

"A BENT fogalma is csak akkor születik meg, ha már van B_N váz, addig csak BE mint irány létezik, de addig nem vagyunk bent."

B_N hangváz akkor születik, ha van benn fogalom, azaz a be- gyökhöz hozzáragasztunk egy harmadik hangot a bennlévőség jelölésére. A hangváz nem születhet a fogalom megalkotása előtt. Egyébként sem logikus első és harmadik hangot hangváznak kikiáltani (ha már mindenáron hangvázban gondolkodunk), hiszen először szükségszerűen a kéthangú gyököknek kellett megjelenniük, mivel azok hordozzák a gyök lényegi jelentését. A be- és a benn közt csak "időbeli" a különbség, mivel aki bemegy, az egy kis idő múlva benn lesz. Az a logikus, ha két hang alkot egy hangvázat, ami után, vagy elé teszünk egy harmadikat, hogy leszűkítsük azt a tartományt (pontosítsunk) amire vonatkoztatjuk. Nem az első és a harmadik hang születik meg először, ami közé egy harmadik kerül, hanem az imént vázolt sorrend az életszerű.

 

Nota bene a TV-ben szereplő közéleti, vagy maguk a TV-s személyek is rendre összekeverik a "be" és a "ben" használatát, amit még ki is hangsúlyoznak nagy büszkén: Kiállítás van a ... múzeumbaaa, a Fradibaaa játszom, a szobábaaa öten voltak, a Parlamentbeee ez és ez történt... - Érdemes megfigyelni, hogy a -ba, -be (az ő beszédükben, az ő szintjükön!!!) azonos jelentésű a -ban -ben-nel...

 

"A fokozás "BB" hangjai nem feltétlen a "bővülés" szinonimái, hiszen akkor már találóbb kifejezés volna az "erősítés" szinonima, hiszen MINDENT  erősít,"

Az erősítés sem áll messze a bővüléstől, mert aki erősebb, annak bővült az ereje, izomzata. Aki valamiben erősebb, azt csak úgy érhette el, ha bővítette ismereteit, bővítette izomerejét, stb. Ugyan ez igaz tárgyakra is. Az az erősebb, amelyik bővebb, nagyobb, vagy valamiből nagyobb mennyiséggel rendelkezik. Az a paprika erősebb, amelyikben több a kapszaicin...

 

"A kevés nem bővebb lesz hanem még kevesebb"

Más megfogalmazásban a kevesebbet "bővítjük", hiszen sokkal lesz valami kevesebb. De ugye, ha valami sokkal lesz kevesebb, akkor az mát több lesz, mint eddig volt, mert a sokat hozzá kellene adni... A matekban a -100 kevesebb, mint a -10. abszolút értékben azonban a 100 több, mint a 10.

A "kevesebb" kifejezés a "kevés" bővítése: bővül valaminek a hiánya, sokkal több fog belőle hiányozni.

Ilyen a nyelvünk logikája.

 

"Na már bocs, de mi a B_R hangvázról beszélünk, erre  írsz olyan 15 szót, amelyből mindössze 2 tartozik ehhez a hangpárhoz !   Mert itt csak a "borong" és a "borzas" tartozik ide.  De ezek kétségtelenül passzolnak a B_R  borítás/burkolat értelmezéshez.

Pont azért írtam ezt a 15 szót, hogy lásd, a bo- hangváz mennyivel nagyobb bokor. Erre épül a b-d, a b-g, a b-j(ly), a b-k, a b-m, a b-n(ny), a b-sz, a b-z és a b-r gyökök halmaza és nem fordítva. Más szóval, a b-r hangváz csak elenyésző részét képezik a b-o hangvázaknak.

 

"Na de egy BOMBA az nem BO+MBA, ennek nincs így értelme, ez hangutánzó szó, bimm, bamm, bumm, csak ennyit kell mondani és látszik."

Csakhogy senki nem monda ki előbb a "bom" szót, a "bo" előtt, mert ez utóbbi előbb kellett, hogy megszülessen egy sokkal nagyobb fogalomkör jelölésére, amiből aztán megszületett a szűkebb jelentésű bod-, bocs-, bom-, bor-, bog-, boj, stb, gyökök sokasága.

 

"De ha a bomlás gyökét vesszük is jó, de ez is csak BOM formában kezd el működni, ettől a pillanattól.  A BOG is egy önálló gyök, és a BOJ/BOLY is az, így BO-J  felbontásban értelmetlen lesz.  A BONT fogalma meg a BENT fogalmához köthető,"

Érdekes, hogy - helyesen - észrevetted a bont és a bent rokoni viszonyát, de már nem alkalmaztad a logikai összefüggést a többi gyökre, holott azok is valamiképp a bennlévőséghez kapcsolódnak... Más szóval mind a "bo-" gyök (hangváz) szülöttei.

 

"A hangváz gyök ugyanúgy működik egyes esetekben mint bármelyik másik gyök.  Kimutatható és bizonyítható a jelenléte.  Sokan nem értik, és nem is fogják igazán megérteni az ősnyelvi logikát addig, amíg nem számolnak ezen dolog létezésével.  Mert van és létezik és értelme van:"

Csak nem úgy működnek, ahogy sok gyöknyelvész képzeli. Ezek az amúgy jeles gondolkodók nem kutattak mélyebbre, nem keresték a gyökök kialakulásának menetét, ezért rekedtek meg a háromhangos gyököknél, hangvázaknál. Ők úgy gondolják, hogy az első és az utolsó mássalhangzó adja a gyök jelentését, pedig messze nem így van. És logikailag sem stimmel... Lásd fentebb.

 

A kör-ről holnap...