A P_R szavak amik példaként említve vannak, ugyanúgy a tűzhöz köthetőek: 

 

A PARaszt, PARaj, PARéj, PARk, stb.  kategória  a PARLAG szóval közösíthető, a parlagot felégették. P_RRá égették !  A paraszt a parlag osztójaként parajt is ültet.  Paradicsomot is !  Ami meg a tűz színét viseli a PAR formában, hát a paradicsom PIR-os, nem véletlen kezdődik így a szó.  

 

A PÖRgés a tűz által keletkezett.  PARÁZS(ol)-PERZSEL-PORZSOL-PÖRZSÖL  , vegyük észre hogy a P_R hordozza a tüzet, a magánhangzó megváltozása nem túl sokat módosít ezen szavakon.   A POR a tűzben keletkezik, ha jön a szél tud "por-ogni " is ez a por.  De a tűz körül PERgetve és forgatva szokás sütögetni, így lesz egyenletesen sütött ételünk.   PERgetünk, PÖRkölünk,  PIRítunk a tüznél, sőt még PERzselünk is meg PÖRzsölünk is, de még PÖRÖGÖLÜNK is és mindjárt látszik hogy a PÖRgés szó innen a tűztől származik. 

 

Perecet is pergetve sütötték.  Ergo pörgetve !   A PERC és PERSZE szavakat még külön vizsgálni kéne, per-pill  (hoppá, PER pill és perc)  én sem érzem a kapcsolatot itt a tűzzel, ezek másképpen képzett szavak lehetnek.   

 

De viszont a POR az összefügg a PORhanyós és PORlad szavakkal, meg a régi PORZSOL szóval is, ami meg a PERzsel szinonimája, azaz a POR tüzes szó.  És ebből származik a PERMET szó PER-je is hiszen a permet porszerűen fújandó dolog, ráadásul a PERJE önállóan is értelmes szó, épp a megégett testeknek ezt a piheszerű, PORszerű képződményét jelenti.  Itt minden és minden többnyire közvetlenül összefügg a TŰZZEL !    Szerintem egyértelmű.   

 

Néhány szót még vizsgálni kéne, mert van ami nem illik a képbe, a PÁR szó fogalma, amihez köthető a PART szó is, hiszen egy pataknak, folyónak is van bal és jobb PARtja, ergo párban vannak, ez a PÁR szó értelmét közvetíti.   A PÁRNA szó is megérne egy alaposabb kutatást, ez sem tűnik tüzes szónak.  De ezen a néhány példán kívül a fentiek tekintetében számomra világos mint a nap, hogy a PAR-PER-PIR-POR-PÖR kezdetű szavaink mind egyértelműen tüzesek...