"A P_R szavak amik példaként említve vannak, ugyanúgy a tűzhöz köthetőek"

Igen, úgy, mint a K_R szavaknál láttuk.

Ugyanakkor magyarázatra szorul, miért van az egyik gyökben "a", a másikban "e", a harmadikban "i", a negyedikben "o", stb hang.

Más szóval a perzsel miért nem pirzsel, a pereg miért nem pireg? Ha már a pirkad  pirkad, és a piros  piros...

De ugye, azt mégsem tagadod, hogy van "árnyalatnyi" különbség a pörög és a perzsel szavak és gyökei között? Vagy a tár, tér, tor, tör, túr, tür (tűr) gyökök jelentése között... Pedig ugyan az a T_R gyök.

És mi adja a hasonlóságot a talaj, talp, takar, tanít, tanya, tapad, tapos, tarló, tav (tó) gyökök jelentésében? Mert ugye, ezekben csupán a ta- hangváz a közös....

Viszont mind a talajjal, a földdel hozható összefüggésbe.

Vagy a tesz, teher, telep, teper, tekint, temet, terem, terel, terjed, terpesz, terül, tenyészt, test gyökök hasonlósága között?  Itt a te- hangváz a közös...

Vagy a tocsog, tócsa, tol, told, tombol, topog, torlasz, totyog, tova gyökök között?

Mindhárom hangvázra (ta- te- tö-) épülnek rokon jelentésű gyökök...

 

"De viszont a POR az összefügg a PORhanyós és PORlad szavakkal"

Na, ja! De mi köze van a pir-hez? Mert van köze, hiszen ott a P_R hangváz...

 

"Itt minden és minden többnyire közvetlenül összefügg a TŰZZEL !    Szerintem egyértelmű."

Mert a pir-gyökből indulsz ki.

Ugyan így kiindulhatsz a por gyökből is. Vagy a per-ből, netán a par-ból.

Amúgy indulj ki a tűz gyökből... Kíváncsi leszek mire jutsz... Hogy fog kijönni belőle a piros, a poros, a pereg, vagy a pörög...

Nem véletlenül kértem többször is, vezesd le a tűz gyök eredetét...