Viszont ha már téma a germán nyelveken a TŰZ, ez is érdekes, mert emögött is magyar nyelven van értelmezhető jelentés a szó mögött, eléggé eltorzult az eredeti hangalak némelyeknél, de van ahol eléggé felismerhető vagy az írás, vagy a kiejtés.  Ezeken a náluk lévő "F_R  vázas szavakon magyaros az értelem.

És ez a magyar szó a FORRÓ lesz.  És valóban, a tűz az forró bizony))    Az angolnál jelentősen torzult, a F_R maradt belőle, ráadásul teljesen eltérően ejtik.  Ugye fire és "fájör" féleség.  A német "feuer" ennél jobban felismerhetőbb, főleg kiejtésben.   A holland "vuur" írásban már szinte nem is hasonlít, viszont ennek a kiejtése mégis közelít (vagyis nem távolodott oly durván el) a magyar szó ejtéséhez, ilyen "FIÖR,FJÖR"  féle valamihez hasonlít.

De itt a fríz "FJOER"  szó már egészen hasonlít a mi FORR és FORRÓ szavainkra.  Azaz gyanúsan az alábbi verzió történt itt meg az ősiségben:  

Az ősmag(yar)  nyelvet beszélő embereket a germanizálódó elemek bőszen hallgatták, és talán még jegyzeteltek is mikor megállapították hogy az égő természeti jelenséget gyakran jellemezzük a FORRÓ szóval.  És hát ezt hallották oly sokszor a tűzzel kapcsolatosan, hát így akkor szépen bekerült a szókészletükbe, de nem melléknévként hanem magára a tűz megnevezésére.   Ez pont olyan jelenség mint a magyar VAS szó a mongolban meg TÖMÖR, a mongol vasnak a megnevezése egy másik magyar szóval történik meg, nem a VAS szót használják fel, hanem az annak gyakori jellemzéséül sokat hallott TÖMÖR szót. 

Így képződnek ezek az "átvett" szavaink, hogy tőlünk öröklik ezeket meg.))...