Csak egy kicsit "bubbogni" kell, két újjat a száj széle mellett az arcunkra tenni és egyértelmű hogy búbosodik az arcunk a "B" hang megformálásánál.   Ettől még sok mást is jelent a "B", átvettük és több dologhoz köze, a kerekdedség csak egy tényező.  Ezért nem tudom megadni az önálló jelentést egy hangra, mert több dologhoz köze.   Majd csak jöjjön az "Á" hang amit kihagytunk, be fogom ott is mutatni. 

 

A 2 vagy 3 hangos gyököknek lesz tényleg egy fogalomhoz köthető a jelentése észrevételem szerint, a hang még amolyan iránymutató csak inkább, de az még többfelé mutathat.   

 

Például itt van ez a "K" hang, amire már már rögeszmésen kizárólag a kicsi/kemény  (eleve ez a 2 fogalom hogy függ már össze?...)  jelentést akarod adni.   Pedig ez a hang vitathatatlanul a többes szám jele is, ezt is jelzi.  Azaz elég ha 2 van valamiből, soknak sem kell lennie, akkor már az Ő szóból ŐK lesz.  

 

Eleve hibának tartom a méretre utaló kicsi szavunkat összemosni, és ezzel szinte azonos jelentésűvé tenni a keménység fogalmával.  Már bocs de semmiféle összefüggés nincs egy tárgy mérete és szilárdsága között. Már ha direkt nem tömörítek valamit dolgok kivételével. 

Megint a KŐ szóval jövök, ez például többnyire kemény.  Na de kicsi volna?.... egy frászt, ez inkább nagy mert ezért született meg a kavics szavunk, hogy legyen kicsi kő is.  Mert a kő a nagy !  

 

Egy KÉK szóban hogy értelmeznéd a kicsiséget meg a keménységet?....  Ja bocs itt sem lehet, mint megannyi helyen.  Egy OK és OKÉ szóba ezt hogy értelmeznéd?....  De a kemény dolog miért kéne hogy kicsi is legyen... Ez marhaság, bocs.  És mi van a többesszámmal ami K ?   Ami több lesz, az aligha lehet kisebb.  Szilárdabb sem lesz a Kenyér mert kettőt teszek az asztalra.   Ráadásul a kenyerek jó esetben nem is kemények.  Nem is éppen kicsik.  Egy csomó helyen ennek az egésznek nem is lesz értelme.  A kanyarokkal mi van?.))  

 

A sziklák meg hatalmasak "oszt" mégis kemények.  Ilyenkor mi van?...  A soK  szó végén mi lehet kicsi?...  Hát épp növekszik a méret, ha sok lesz.))   A sok az kemény?.... Dehogy, ha sok szivacsot egymásra hajítok, ettől még puhák maradnak. Kisebbek meg aligha lesznek, hiszen inkább összeadva nagyobbak lesznek.   Nem jön ez így össze sehogy, szerintem ezt el kéne engedni, a kicsiséget mindenképp, nem passzol a rendszerbe. 

 

A keménység az olykor tényleg igen, hiszen mint állítottam a hangképzés módja, a hang jellemzője hajlamos a szóban is visszaköszönni mint értelem.  Ugye ez az amivel messze nem értettél egyet MOST, de meg tudom mutatni hogy a "K" hang kapcsán már többször is írtam ezt, és akkor egyet is értettél immár többször is, hogy mint kemény ütköző hangként ez a jellemzője visszaköszön olykor a szavakban is.   Azaz jó volna eldönteni hogy akkor most egyetértünk a hangképzés módja összefügghet é a szavakkal, vagy ez az álláspont némelyeknél 1-2 órán belül is változhat, illetve 1-2 napon belül már oda vissza is képes akár megváltozni.   A szélkakas szóban például kettő "K" is van.))   se nem kicsi (madárban nagyobb inkább), és mint madár, ritkán sorolnánk a szilárdságát tekintve kemény dolgok közé.  Jogosan nem, persze az egész kakas hangutánzó eredetű.  Kukurikús állat, kuk-os, kak-os kak-as .  A hangja max. kemény, de hát ha egyszer ilyen ez a K hang, akkor ilyen.

 

De ilyenkor is hiba volna minden szót a keménység fogalmával összeboronálni, mert ez a dolog a K hangnál szintén csak alkalomszerű és nem törvényszerű.  Ma is sokféleképp képzünk új szavakat, és a kicsinyítőképzés is többféle hangot használ.  Mária:  Marcsi, Mari,  Mari-ca,  Mar-us,  Mar-is, Mari-ka   

 

Látható hogy sokféleképpen megtehető ez a kicsinyítés, nem igényli a K hangot feltétlen, fent a 6-ból 5 variáció mást használ.  Hol épp a -CSI, máskor az --US is jó lesz és a többi.   Sőt, lehet hogy a kicsi szóban a kicsiséget  a --CSI mutatja.  Csacsi, ezernyi név/fogalom becézése,  csiga, csibe, csíra, stb...

 

Aztán még nem is említettem a CZ-F sokféle verzióját a  K-ra...

 

Az "R" hangról tett megállapításokra válaszként idézném EZT: 

 

"Nyelvtan, általános iskola 5. osztály"   Pergőhang :

 

Az R a magyarban úgynevezett pergőhang, amelyet a nyelv pergő mozgásakor keletkezett többszörös akadállyal képzünk.  A nyelv hegye a felső fogsor mögött pereg....  

 

Néha nem kell restellni visszalapozni alapvető művekbe, ha valaki úgy érezné esetleg, hogy kicsit megakadt a nyelvi pallérozódás igen csak kihívásokkal tarkított lépcsőfokain.))...

 

 

És most idézek, mert ez sem oké itt egészen: 

 

Az "R" hang a folyamatos, gyorsan ismétlődő jelenségek hangja, pl:  kerreg, pereg, károg, forog, ropog, rohan, remeg....  ahol egy adott hang gyors egymásutánban ismétlődik" 

 

Na neee szórakozzunk már !   Felsorolsz itt szavakat, amelyek 1 kivételével gyakorító képzéssel vannak ellátva, és EZ A GYAKORÍTÓ ragozás  teszi a szavakat  folyamatossá és ismétlődővé.))   

 

Nem az R hang okozza, te jó ég !.   Ha a forog szót -og nélkül mondom és úgy fogalmazok hogy FORdul, akkor már rögtön semmi folyamatosság és ismétlődés nincs sem ebben a szóban, és a többiben sem lesz, amint kihagyjuk belőle ezt a gyakorító toldalékolást.    Az egyedüli kakukktojásnak mondható ROHAN szó sem jelent ismétlődést, folytonosságot.    A rohan szó egy hangutánzó szó, hasonlóan az így induló robban, rongál, rozzant, rombol,  robog, ropog,  roncs,  ROBAJ és még sok ilyen társával együtt.   A robaj szóban sincs semmiféle ismétlődés, vagy folyamatosság, egyszerűen a civil részegen mondjuk beborul a műtárgyak közé, akkor lesz egy igen hangos robaj, de aztán itt lófasz sem fog ismétlődni, folyamatosan meg főleg..

 

A roHANGáló ember meg a RO (robaj) HANGján közlekedik, tehát elég hangosan, akár robogva át dolgokon. Gyorsan, ezáltal robajjal, hangosan.

Valahol ez a lényege, még biztos lehet pontosítani, majd ezt meg is teszem...

 

Még maradt bőven mire írni, de ez már a következőben...  De ha gondolod áttérhetünk az "Á" hang elemzésére...