Folytatás:

"A soK  szó végén mi lehet kicsi?...  Hát épp növekszik a méret, ha sok lesz.))   A sok az kemény?...."

Nem a méret növekszik, ha valami sok, hanem a darabszám. És általában a kicsiből van sok. Lásd a többes számot.

A"k" hang fogalomköre a kicsi, kemény, sok fogalmak körét jelenti, melyek - ha mai értelemben különbözőek is - egykor egymás szinonimái lehettek, mert összefüggnek.

 

"Ugye ez az amivel messze nem értettél egyet MOST, de meg tudom mutatni hogy a "K" hang kapcsán már többször is írtam ezt, és akkor egyet is értettél immár többször is, hogy mint kemény ütköző hangként ez a jellemzője visszaköszön olykor a szavakban is. Azaz jó volna eldönteni hogy akkor most egyetértünk a hangképzés módja összefügghet é a szavakkal, vagy ez az álláspont némelyeknél 1-2 órán belül is változhat, illetve 1-2 napon belül már oda vissza is képes akár megváltozni."

Most is egyetértek azzal, hogy a "k" hang egy kemény hang. Azzal nem értek egyet, ha a hangok jelentésének vizsgálatába belekevered a hang kiejtésének módját, mert annak semmi köze a jelentéshez. Azt is leírtam, hogy miért: Őseink a természet hangját próbálták saját hangjukkal utánozni, s az tök mindegy, hogy azt hogyan, mi módon ejtették ki, mert NEM a geometriai jellemzőket utánozták (kerekséget, laposságot...) hanem magát a hangot. Az meg fizikai törvényszerűség, hogy egy öblös hangot nem lehet sziszegve kiejteni.

 

"De ilyenkor is hiba volna minden szót a keménység fogalmával összeboronálni, mert ez a dolog a K hangnál szintén csak alkalomszerű és nem törvényszerű."

Ha nem kicsi, akkor kemény, ha az sem, akkor sok, vagy ezek egykori szinonimái.

Már azt is sokszor leírtam, hogy egy hangot nem lehet egyetlen dologhoz kötni, mert anno egy fogalomkört jelentett, mert még nem voltak az egyes fogalmakra szavak.

És hogyan is képzeled el, hogy 15-20 hanggal már egy egész szótárnyi kifejezést egyenként jelöltek (neveztek meg). Még ezek kombinációival is legföljebb néhány száz dolgot voltak képesek velük megnevezni!!!

Vagy úgy gondolod, hogy mindjárt kész, több ezres szókészlete volt az emberiségnek? Hát NEM!

Elgondolkodtál már azon, hogy ma (pár száz éve) hogyan alkotunk új kifejezéseket? Nyilván nem tetted, mert akkor tudhatnád, hogy a toldalékoláson kívül egyszerű képzettársítások révén. Pl különböző színeknek nem találunk ki új szavakat, hanem maglévőekkel jelöljük, mint őseink a pirosat, vagy vereset (véreset): encián, citrom, rózsa, tüdő, hús, homok, dohány, stb... Vagy pl a vonat... Itt egy igét (von) szót használtuk föl a sínen járó alkalmatosság megnevezésére, De a lovaskocsit, ami szintén vonat, nem így nevezzük, mert arra már régebben kitaláltunk egy másik szót. Ugyanakkor, ha felszállsz a vonatra egy kocsiban fogsz leülni, de nem egy fából készült, fakerekűbe, hanem egy vasútiba...

Tehát nincs új a Nap alatt, mint mondani szokás, elődeink is éltek hasonló lehetőséggel, mert a hangok (ősgyökök) darabszáma korlátozott volt, s így kénytelenek voltak egy hanggal illetve annak különböző kiejtésével + testbeszéddel kifejezni magukat, de mára már a többféle kiejtésből csak egy maradt, és a testbeszéddel tett különbség is eltűnt, viszont megmaradtak a különböző jelentései az adott  - ma már - egyetlen hangnak. És most azon csodálkozol, hogy lám, mennyi jelentése van egy hangnak. Az lenne a csoda, ha egy lenne...

 

"Látható hogy sokféleképpen megtehető ez a kicsinyítés, nem igényli a K hangot feltétlen, fent a 6-ból 5 variáció mást használ"

Igen, attól függően, hogy a "k" hanghoz hasonló, de lágyabb hanggal jelöljük, ami a becézés lágyságának felel meg.

Ugye, kocsinak nevezzük a szekeret, (lám ennek is két neve van) az autót, a villamost, és még a mozdony vontatta járgányt is...

De hajónak nevezzük a templom belső terét, a léghajót, úrhajót, régen volt ilyen hinta is, de a teve is hajó (sivatag hajója), a varrógépnek is van egy hajó nevű alkatrésze, s a vetélőt is régen hajónak nevezték sőt, maga az élet is hajó...

Ugye, ugye...

 

- "Az "R" hang a folyamatos, gyorsan ismétlődő jelenségek hangja, pl:  kerreg, pereg, károg, forog, ropog, rohan, remeg....  ahol egy adott hang gyors egymásutánban ismétlődik" 

- "Na neee szórakozzunk már !   Felsorolsz itt szavakat, amelyek 1 kivételével gyakorító képzéssel vannak ellátva, és EZ A GYAKORÍTÓ ragozás  teszi a szavakat  folyamatossá és ismétlődővé.))"

A szavakban lévő GYÖKÖK hangjainak jelentéséről beszélünk nem a mai nyelvtanról. Nem tudom, miért keversz ide már megint olyasmit, amiről nincsen szó...

Ti. minden szó GYÖKÉBEN ott az "r" hang az említett jelentésével. A GYÖKBEN nincs gyakorító képző, de a gyök az "r" hangnak köszönhetően mindig valamilyen (ismétlődő) mozgást jelent mindenféle gyakorító képző nélkül is. Próbáld így nézni a felsorolt szavakat, pontosabban azok gyökeit.

 

"Nem az R hang okozza, te jó ég !.   Ha a forog szót -og nélkül mondom és úgy fogalmazok hogy FORdul, akkor már rögtön semmi folyamatosság és ismétlődés nincs sem ebben a szóban,"

De az "r" hang okozza. A for-dul szónak ugyan az a gyöke, mint a for-og, a for-gács, vagy a forr szónak. Minden esetben folyamatos mozgásról van szó. A for-dul szóban a toldalék a folyamatos mozgás indulását jelenti.

 

"A robaj szóban sincs semmiféle ismétlődés,"

Gondolkodás nélkül vagdalkozol...  A robaj egy folyamat hangja, s mint ilyen maga is folyamatos. Azok a hangok,  melyek pillanatszerűek a "k", "p", "t", "cs" hangokkal vannak jelölve: kop- pat- tap- csap- és ezekben a gyökökben nincs "r" hang. Ha mégis találsz benne (kor- pir- tar-  cser-) akkor biztos lehetsz benne, hogy nem pillanatnyi dolgot jelent a gyök.

 

"De ha gondolod áttérhetünk az "Á" hang elemzésére..."

Csak egyet érteni tudok a javaslatoddal.