Folytatom a sorolt szavakkal, amelyek igen is körértelműek lesznek. És különösebb erőlködés sem szükséges hozzájuk, hiszen eléggé egyértelműek.
KARÓ: már átvettük, egyszerű a dolog, a kar megtoldása ez. Írásban is, és az életben is. Dió betakarításakor többek közt ilyen szerepe van. A kar által körértelmű. Másképp egy karnyi farúdról van szó, aminek kör az alapja.
KARCOL: tájnyelvi és régebbi formája a KÖRCÖL, már ezen a ponton tagadhatatlanul körértelmű. A karcol szó a karmol rokona, karmolni a KÖRöm tud leginkább. Ezen felül egyben hangutánzó jellegű is a szó hangzása.
KŐRIS: még ma is hívják néha ezt KŐRÖS fának is. Azt már csak elhisszük bízom benne, hogy a kör az kört jelent.)) Egyébként a dolog az X fajtájú kőris kifejezetten kerek lombkoronája okán kapta meg nevét.
KEREVET: ez még a CZ-F szerint is: "gyöke a kört jelentő ker". Szerintem is az. Ugyanis ezt a fekvőbútort egy fa keretre készítették el. A KERT, KERÍT, KÖRET, KERET szavak nyilvánvalóan körértelműek. Erre a KEREtre VETették meg az ágyukat a civilek. Magyarán KERETRE VET a dolog jelentése, szépen tisztán látszik MAGYAR nyelven eme szónak a jelentése, ami gondolom praktikus okokból némiképp rövidült. A KERET okán lesz körértelmű a szó.
KARTON: a könnyebb megértés végett bevonom a rendszerbe a KÁRTYA 1 és KÁRTYA 2 szavakat is.
A szavak okkal hasonló hangalakúak. A kártya első jelentése amivel snapszereznek, pókereznek mondjuk. Ezek is kartonlapok eredetileg. A kártya szó valószínűleg még ennél is régebbi másik jelentése egy székelyeknél használt vízmérő/illetve kanna féleség volt amit "kártus" vagy "kártyus" néven is illettek.
Na most a kartont, a magyar kártya lapjait, és a székely fa kannát egy dolog fogja közösíteni, éspedig ez a KÉReg, a fa kérgéből készül el mind, ezáltal a kéreg által lesz minden szó körértelmű, a kéreg a fát öleli körbe, ezért körértelmű. A székelyek kannáját meg fenyő és nyírfa kérgéből állították elő. Hogy miért nem "kértye" a kártya azt még egyszer tán kiderítem, de bizonyosan van jó ok erre...
