"Van ahol ez a kör már inkább átvitt értelmű lesz, de ettől még világosan felismerhető maradt a körértelem az eredő szó által."

Így van! És az átvitt értelmű szavaknak épp az a tulajdonsága, hogy azoknak már semmi köze a benne lévő gyök eredeti jelentéséhez. Más szóval: ezekből a szavakból ill azok gyökeiből már nem lehet a kört visszavezetne, azaz egyáltalán nem látszik azok kör értelme. A kérelem, király, karó, kóró szavakból nem tudsz a körre semmilyen utalást találni. Persze, miután tudod, hogy a K_R gyökváz alapvetően "kör", vagy azzal rokon jelentésű, így könnyen bele lehet látni ezt a jelentést, de valójában ez a jelentés mát csak a gyökre igaz, arra a dologra nem, amit ezzel a gyökkel megnevezünk, mert abban a dologban semmi sem kör: Sem a kóró, sem a karó, sem a kérvény, sem a király nem kör alakú.

"De eleve már a KÖR szóban is értelmezhetetlen a kicsiség fogalma,"

Ezt is levezettem már, még egyszer: Ami görög, annak gyöke a gör- benne a "g" hang jelentése a nagyobb tárgyak hangja. Ez tekinthető kiindulási pontnak, mert ez jelentett veszélyt őseinkre. (Erre hívták föl a figyelmet) A kör- kisebb tárgyak hangját kapta a "k" hang által, mert azok nem görögnek, hanem "körögnek", ha úgy jobban tetszik, "keregnek" (lásd még: kerreg). Tehát a kisebb tárgyak, kavicsok "k" hangja került a "g" helyére a gyökbe. Valószínűleg azért lett a gyök kör értelmű is, mert ezek a kisebb tárgyak valóban kör alakúak (ahhoz hasonló alakúak) voltak, illetve ma is azok. Ezért is vált külön a kör alakját jelentő kör- gyök a mozgást, gördülést jelentő gör- gyöktől, amit a két különböző hang reprezentál.

A kör/ker mint forma megnevezése szükségszerűen később alakult ki, eredendően a kisebb tárgyak (alakjának) megnevezésére. Nem a mozgására, hanem alakjára! Ui. a mozgásra megmaradt a gör-gyök: görög, gördül. Ugye, a kerék is gördül.