" Igen, megnéztél 12 esetet, a többi százról meg nem akarsz tudomást szerezni" 

 

Nem így van, logikusan megindokoltam hogy miért kell megnézni a lehető legrövidebb szavakat az X hanggal kapcsolatosan.   Ugye 3 hangosból a K kapcsán eleve csak a KÉK szót néztem, mert itt kétharmada K a sztorinak és épp ez a lényeg.  A többi meg ennél is rövidebb volt.

 

Ha tényleg jelent a hang önállóan valamit, akkor a leges legrövidebb szavakból ennek ki kell hogy derüljön, és ennek a gondolatmenetnek az a logikája, hogy minél rövidebb egy szó, annál jobban hangsúlyos benne egy hang, annál nagyobb szerepe van egy szóban.  Gondolom ezt fel lehet fogni talán. 

 

Azaz egy két hangos szóban 50 % részaránya lesz egy hangnak, ha valóban van igazolható jelentése, akkor a rövid szavaknak ezt meg kell hogy mutassák, ha itt sem látszik az a bizonyos jelentés akkor meg kár egy 8 hangos szóval foglalkozni, ahol már csak egynyolcad aránya lesz a hangnak és a szó már eleve több gyök+ toldalék összeháziasítása lesz.  Feltételezem érthető hogy miért így vizsgálom a történetet (már ha érteni akarjuk persze)

 

És a rövid szavaknál sem tudtam igazolni a K mint kicsiséget.  Ha 10-ből 8-nak köze sincs ehhez, akkor meg kell állapítani hogy efféle összefüggés nincsen és pont.   Mert ez az általános.

 

Pedig a CSI forma sok szóban épp kicsinyít (eleve kicsinyítőképző is, rep-CSI mondjuk),  de a CSIllapít szónak is ehhez lesz köze. A CSItít szónak is, meg az egész CSITT-nek is.  Kisebb hangra van szükség magyarán.))  Ki CSI az lesz a kicsi.))   Aki CSI    És lám, értjük a szót, ez nem véletlen kezdődik így a KI szóval.  Nézd meg a CSI kezdésű (vagy végződésű)  szavainkat, na itt tényleg lesz statisztikailag kimutatható kapcsolat a kicsiséggel.  Ahogy a BA és BÁ kapcsán meg a naggyal. 

 

A KANY gyök kapcsán nem ütközöm a CZ-F szótárral, sőt:  ő úgy magyarázza, hogy görbeséget jelent, de a származékszók közé ők is a "kanyar, konyul"  stb. szavakat teszik. 

 

Tehát pontosítva én azt mondom, hogy ez a KANY, KÁNY, KONY, KUNY gyök (3 hangos értelemgyök nem fix magánhangzóval) mindig a kanyargósságot jelenti a szóban:   KENY-ÉR,  KANY-AR,  KUNY-HÓ teteje is KONY-UL, és a pásztorkunyhók voltak az első KONY-hák, ezért kezdődik így a szó.  A földrajzi nevek végén is mindig ezt a kanyargósságot fogják jelenteni, a Felsőtárkány településnél a hegy lábai kanyarognak, a Bükk szomszédja a település. 

 

A KÁNYA nevű madár is ebből kapta a nevét, mert csavaros keringős röptéjű.   De egy természeti jelenség is, a KANY-ON is eről szól, sziklafalak közt kanyargó folyók által kimélyített völgy lesz.  Ez a gyök 100 % mértékig igazolható jelentésű, és mindig azt jelenti amit, ezt csak észre kell venni és megállapítani, hogy JÉÉ  tényleg...