1:  A CSI is kicsinyítőképző, mint jó néhány társa, ezért jelent ez is kicsit.  De csak akkor ha kicsinyítő a szerepköre és a szóban a gyök önálló entitás.  Azaz egy Pécs-i szóban ezt ne keressük például, a Marcsiban már lehet keresnivalónk.))     De átvettük már hányféle kicsinyítőképző is lehet.  Jó néhány hanggal kifejezhető, a Mária is kicsinyítve.

 

2:  Ez itt teljesen rendben van, a keskeny szó KE része kicsinyítő lehet, itt rendhagyó módon a szó elején található mint a kevés szónál is.  Az is ke-es volt nagyon rég, ami  valahogy talán úgy fordítandó mint "kicsis" , és a keskeny KES része is mintha ezt mutatná. 

 

3: Semmi ellentmondás nincs, fent a kicsinyítőképző okán a KE kicsit jelent.  Ahogy a CSI is.  De ettől még a kicsinyítős elemeket leszámítva nem ezt fogják a hangok ÖNÁLLÓAN más esetekben hordozni.

 

A sorolt szavak megint hibásan vannak felbontva, és a többsége nem is kicsit jelent, csak mindenáron bele akarod tukmálni a szóba azt ami nincs is ott.   A KONY, KÁNY, KUNY, KENY  gyökök 3 hangosak, kizárólag így értelmesek és mind egyetlen fogalmat visznek bele a szóba az pedig a kanyargósságnak a fogalma.  Ez olyannyira egyértelmű hogy nagyon ki sem lehetne a szavakból tagadni. 

 

Semmi értelme a kanyargósság fogalmába kicsiséget meg keménységet tenni, mert nem erről szól, hanem egyfajta ÍVES vonalvezetésű dolgot jelöl meg a szóban.  Méretekhez meg szilárdságnak itt nincs helye, kanyargósságnak van.  És mindegy hogy KÁNY, KANY, KONY, KUNY  (sőt kán formában is erről van szó Y nélkül),

mert ezek 3 hangos gyökök és kizárólag 3 hanggal van meg ez az értelmük, ez olyan mint mondjuk a LAP-PAL  gyök ami a laposság fogalmát viszi bele a szavakba.  Ezt sem lehet tovább bontani, mert elveszne tüstént a gyökök értelme, ezek nem 2 másik gyök összetételei, hanem 3 hangos értelemgyökök nem fix magánhangzóval középen.    Igen vannak ilyenek, a TÉR és KÖR gyök is így működik sok más társával egyetemben.

 

KOVÁCS:  hát tüzeskedett, kovakövet is használt így a bontása  KŐ (o)- va- ÁCS, aá nyilván összeolvad. Ő volt a KOVÁS.  De ha úgy mondom hogy mivel ő vassal foglalkozik, ezért VAS, VASKÓ, gyökfordítva KOVAS, így is forró nyomon lehetünk, érdekes szó ez, elég sok minden bele van építve.

Az ÁCS amolyan megmunkálást, készítést, csinálást jelenthet, már maga az ÁCS szó is ilyen.  De van még TAKÁCS (takarókészítő), KOP-ÁCS (kopogó hangú megmunkálás),  KALAPÁCS, FORGÁCS (forgó megmunkálás által), BARKÁCS,  KÁCS (a kovácsot így is hívták),  SZAKÁCS és ilyen szavakban. 

 

Persze ugyanez az ÁCS vég más szavakban ugyanakkor meg kicsinyítő szerepkört tölt be, az egy másik nem ide tartozó kategória. 

 

" A magyar nyelvi logika szerint az első hang az irányadó"     

 

Hát én nekem ilyen nyelvi logikáról nincs tudomásom hogy létezne, de szerintem minden eleme egy szónak egyenrangú, a gyökök és toldalékok együtt teszik ki a teljes szót, nem érzem hogy volna bármilyen hierarchia, értelmét sem találom hogy rangsort állítsunk közéjük.  Itt van mondjuk teszem azt egy BO-KOR szó, ami egy BŐ és KÖR formájú dolgot nevez meg a természetben.  A szóban lévő két gyök együtt alkotja a szót, egyenlő az egymáshoz való viszonyuk szerintem.  Ugyanannyira lényeges elem mindkettő. 

 

"Számodra - úgy látom-  a tagadás a legfontosabb akkor is, ha te magad is meglátod valamilyen hang jelentését."  

 

Félreértesz.  Olykor van X jelentésük, de ugyanazon hangnak máskor meg Y lesz. Tehát olyankor már egy másik.  Én az egy fogalomkör  köré építést, meg az általánosítást támadom.  Nem hobbiból hogy mert "csakazértis" hanem mert egyszerűen azt venni észre hogy a hangok is amolyan útjelzőként már hordoznak jelentéscsírákat, de ez még nem lesz egyértelmű és általános illetve pontos.   Nyilván hangutánzó jelentősége az összes hangunknak lesz, mert minden hangunk olykor fog hasonlítani valamely hangjelenségre.  

 

A 2-3 hangos gyökök már fixebbek és pontosabbak, a KÖR (K_R) gyök mögött túlnyomórészt igen könnyű lesz azonosítani azt a bizonyos KÖRT,  egy LAP-PAL gyök mögött is megtaláljuk többnyire könnyen azt a laposságot, és itt ezen a ponton tudunk már általános értelmekről beszélni.  A hang esetén még több irány lesz, bár már úgy 6-8 kategóriába épp ezek is besorolhatóak és az egyik tényező mindegyiknél a hangutánzó szerep lesz.  

 

Csak az meg mindig szavanként változni fog hogy abból a 6-8-ból épp melyik dolog van a szóban, és ez csak a szavak egyedi vizsgálata után derülhet ki.   Ugyanez viszont egy KÖR gyökkel nem történik meg, az mindig kör lesz, gyakran egyértelműen az, de legfeljebb a gyöknél csak annyi történhet meg hogy a jóval későbbi szóban esetleg már átvitt értelmezést kap, de azért még felismerhető marad az értelem...