2. RÉSZ:
1: BO-KOR ami bő kör: nincsen hangsúly sehol, egyszerre alkotja a szót a BŐ és a KÖR. Körértelmű szó, itt épp a szó második felében van. Ettől még ugyanolyan lényeges.
2: Azt hittem már ezen túl vagyunk hogy a KUNYHÓ és a SÁRKÁNY szavakban meg kelljen magyarázni a kanyarosságot. Most megint olyat vitatsz, amiben nemrég már egyet értettünk egyszer. De:
Ősi pásztorkunyhót kell megnézni, és látható lesz a lekonyuló teteje. Ilyenre építették anno. És ilyen cuccban főztek is és hasonló építmény jött létre ételkészítés/fogyasztásra is, ez meg lett a KONY-HA.
A PAT-KÁNY esetén a farka kanyaros. Semmit sem számít hogy épp véletlen most pont kicsi is az a dolog, nem ezt jelöli a KÁNY gyök, hanem a kanyaros, íves dolgot ami itt is megvan.
SÁRKÁNY: nem árt tudni egy szónak a történeti hátterét. Néha annyira, de annyira egyszerű ez csak tényleg észre kell venni csak azt ami épp előttünk van ! Itt is csak ennyit kell tenni, ugye van az a mondás hogy a "fától az erdőt" esete. Az ÚJ (!) etimológia hivatalos szótár sem kapisgálja a sok agyontanult akadémistájával hogy mi is ez.)) Ilyet kamuznak össze, de ha ennyit tudnak akkor azért kell új foglalkozás után nézniük: "jövevényszó egy csuvasos típusú ótörök nyelvből" ))
Még egy ekkora baromságot basszus, és nem veszik észre hogy mi ez, akadémikus nyelvészektől tán elvárhatná az ember, de nekik ez magas. Nézzük akkor a szót:
SÁRKÁNY: SÁR és KÁNY az összetétel, a KÁNY gyök itt is a kanyaros dolgot fogja megjelölni. Magyarán mondva SÁRBAN KANYARGÓ állat ez. És az micsoda?.... hát a kígyó az, a kígyót nevezték meg így az ősiségben ! Eddig kell eljutni és megértünk itt mindent ! Semmiféle csuvas faszság nem történt itt, ősmag(yar) gyökök összetétele a szó, világosan látható is az értelme MAGYAR nyelven.
Ezt a fenti részt nem személyre címezve írtam, azt gondolom te sem gondoltál itt csuvas szálakra.)) Viszont így már látható hogy ott van a SÁRKÁNY szóban ez a kanyaros dolog, hát a kígyók épp a sárban tekeregnek...
