Eleve kezdjük azzal hogy ez az --ÁS gyök sem csak -ás mert  ez lehet-  --AS , lehet  --IS,   lehet  épp  --ES meg lehet épp -ÉS is, aztán meg  ÓS meg ŐS szóvégű is.  

 

Folytassuk azzal hogy a szóvégek is két csoportba oszthatóak, mert az egyik alkalommal igét képzünk , míg a másik esetben meg melléknevet képzünk igéből.  Különbség.  Sőt, meg fogom mutatni hogy egyazon gyök nem egyszer a fent említett KÉT KÜLÖNBÖZŐ  módon egyaránt toldalékolva van.  

 

Amit írsz, hogy ez mozgást és folyamatosságot jelentene, erre már megint csak azt tudom mondani hogy ne keverjünk bele a szóba nem odavaló dolgot anélkül, hogy ne néztük ezt volna át rendesen. 

 

Eleve egy melléknév képzésének az a szerepe hogy a dolog tulajdonságát és milyenségét mutassa be,  a toldalékolt szónak a tulajdonsága lesz a jellemző a mondatunk főnevére.  A többi nem ide való. 

 

Mi mozog az ÁLL-ÁS szóban mikor épp állsz?.))    És az ÜL-ÉS szóban mi mozog vajon?...  Ilyen marhaságokon megy az idő, mikor foglalkozhatnánk az értelmes gyökfejtéssel is.  Volt ez így is nem oly rég.     Az ÜLÉS szó eleve lehet egy ülő ember cselekedetének megnevezése, meg lehet egy hely a buszon is épp.  Egy biztos, mozgás nem zajlik.  Folyamatosság meg ismétlődés sincs, az egyik egy jelen idős cselekvés, ami lehet 5 másodperc és véget ér, a másik meg egy buszülés ami meg természetéből adódóan ritkán mozog.   Ha ilyet tapasztalunk, feltétlenül értesítsük a közlekedési társaság valamelyik ügyben eljáró alkalmazottját.    Amennyiben azt tapasztalnánk hogy a buszülések elkezdenének ismétlődni a járaton, és a kívánt szint fölé szaporodnának, ördögűző bevonása is ajánlott !  Vagy elmeorvosé, attól függ. 

 

KAP szótő/gyök toldalékolása is azt mutatja hogy két külön dolog még az --ÁS is  mert: 1:  kap-ás lehet egy labda elkapása például.  Itt ép mozgunk, de az igék miatt, a cselekvés gyakorta jár ezzel, micsoda meglepetés.))   Persze folyamatosság nincs, egy pillanat és kézben a laszti.  Viszont melléknévként KAP-ÓS lesz a jól kinéző kacér csaj.   Ezért használunk több hangalakot mert máskülönben összemosódnának a különböző dolgot megjelölő szavaink.  KAP gyökű mindkettő, de más szófajok lettek a toldalékolásoktól.

 

Mondjuk a melléknév képzésénél az igazi toldalék csak és kizárólag az S hang felhasználása, a magánhangzó előtte a kimondhatóságot biztosítja amikor kell, és gyakran kell.  De mikor nem akkor látszik ez meg:  ERŐ és ERŐ-S  itt csak egy S hang mutatja a milyenséget.   Persze mikor nem melléknévképzésről van szó, az S hang sem erről fog szólni természetesen...