TÁRCA:  hivatalos alapján:  "Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó.  A tár, raktár, tároló szóból képzőként értelmezett szóvégi -ca -val keletkezett. "  

 

Ez kivételesen már jó, régebben tán szlávnak hazudták a szót.  Annyi pontosítás azért kell, hogy a TÁR szó a TÉR szóval közösíthető. És a szó vége kicsinyítőképző lesz.   De legalább már nincsen elcsalva a szó.

 

 

TEREM mint ige az etimológiai szerint:    "Ismeretlen eredetű"  és "A szóvégi M egy képző lehet, ez azonban nem bizonyítható."    ---------- ez full marhaság, de a részletek később mert van terem2 is.

 

TEREM mint főnév:  hivatalosnál ez "szláv jövevényszó" ))    Aztán még  "Átadó nyelvként a bolgár jön szóba, PALOTA " ----------   hatalmas nagy hülyeség az egész.  

 

A "két"  szót ugyanaz a dolog köti össze, a TÉRben való EMelkedés !!!   Ez a lényeg, eddig kell eljutni, ez magyarul összerakott, és magyarul értelmezhető szó.  TÉR+EM gyökökből áll.   Az EM az egy gyökszó, az EMELKEDÉS gyökszava, más szavakban is ezt jelenti.  Toldalékoktól és ragoktól megtisztítva EM. 

 

Ugyanis a terem az a térből emelkedik ki, rendszerint nagy méretűek. Ugyanez történik a növénytermesztés esetén is, a növény a térben emelkedik.  Az egy hangalak ugyanazt jelenti a főnév és az ige esetén is.   Tehát nem ismeretlen a szó, mert magyar.  Nem szláv a szó, mert magyar.  Az M a szóvégén nem képző mert ott az EM jelentéstartalommal bíró gyökszó van.  A palotához meg végképp semmi köze az egésznek.   TÉR van +EM van. 

 

AZ EM kifejezés emelkedést takar ezen esetekben is :  EMel,  EMlít (témát felhoz),  EMu (emelt madár, jó magas)  EMelet, EMelvény, EMlékezés is erről szól, mert régi jeleneteket emelünk ki ilyenkor.  De még egy EMpórium szóban is ez van, hiszen ez egy középkori templomokban EMelt, karzatszerű rész. 

 

 

RÉSZ:  az agyontanultak szerint : "Örökség a finnugor korból"-----  nem, ez nem örökség hanem ÖKÖRSÉG.     A RÉSZ egy kiterjedt szóbokorral rendelkező dolog a magyar nyelvben.  Eleve köze lehet a RÉSnek a RÉSZhez.  Sőt a RESZELŐ az voltaképpen RÉSZELŐ, hát nem épp részekre bont a dolog?...  De, épp ezt teszi.   És még egy logikai szál, amit csak a magyar nyelv tud a kifejezéssel kapcsolatosan:

 

A --SZER   SZOR, SZÖR formák szorzásértelműek, a SZ_R  váz szorzásértelmű.  Ugye szorzás, szerzés, szerencse, SZORgalom, SZERvezés, és a többi, egyértelműen látszik ez.  Fordítva az SZ_R dolog meg már  R_SZ formában meg ellentétesen működik, osztásértelmű lesz !!! Legtöbbször RESZ/RÉSZ formában.    RÉSZ szó is épp ilyen, és a RESZelésnél is az egészet bontjuk RÉSZekre fel !   

 

 

HUSZÁR:  A hivatalos verzió amit itt összehoz, az a legdurvább dilettantizmus legfelsőbb foka, inkább le se írom miket hordanak itt össze. Még komédiának is durva a szöveg.  De a lényeg, mert hát szerintük:  "szerbhorvát jövevényszó" 

 

És itt nehéz eldönteni hogy ennyire madárnak nézik az embert, vagy tényleg ennyire fogalmatlanok a témához.  Ugyanis a HUSZÁR szavunk már az írott történelmünkben született meg, és azt is lehet tudni hogy miből keletkezett:

 

Még az 1400-as években volt hogy HÚSZ telkenként adni kellett egy lovas vitézt a zászlóaljaknak, ez egy igazolhatóan magyar eredetű szó.  A HÚSZ számjegyből jött ez létre...