Meghallgattam mindegyiket realaudioban. Hihetetlen fullasztó számomra ez az egész. Rájöttem hogy az idegenkedésem mindenfajta egy szál gitáron éneklős Brody, Zoran féle zenektől hova vezethető vissza. Hát ide. A tábortüz mellett énekelt polbeat slágerekhez. Igaz, amikor ezek a fénykorukban voltak, akkor én még sehol nem voltam, csak a 80-as évek közepének üdüléseikor, osztálykirándulásaikor hallottam ilyesmiket. Örülök, hogy már akkor, gyerekfejjel ösztönösen taszított ez a dolog. És tudom, hogy egy csomó ember nosztalgiával és jó érzésekkel gondol erre vissza. Biztosan sokan veszik majd meg.
A best of communism-on jót röhögtem (kicsit feszengve), ez viszont teljesen lehúz.
Bizonyos -történelmi- szempontból nagyon jó válogatás ez. Teljesen hiteles, és pontos kép a Kádár rendszerről. Jobban jellemző, mint a best of communism mozgalmi dalai. A nagylelkű rendszer engedélyezett szórakozási formája, álságossság, bezártság, fulladás.

Beatrice rulez!