Ebben a veszett nagy melegben, egy új kés gyártódott. Na, a "gyártás" persze túlzás, mert én a kísérletezés fázisában vagyok. tehát nem a futószalag-termelés fázisában. Kísérletezek a technológiával, az anyaggal. Miből érdemes, mi éri meg időben fáradságban, kockázatban (volt már, hogy kicsit tovább benne hagytam a kovácstűzben az anyagot, és elolvadt), satöbbi. Aki nem eladásra, csak hobbiból, a saját örömére csinál kést, annak jó, mert nem áll kényszer alatt. És ha elbaszta, hát magának baszta el. Lesz másik, és tanult az esetből. A kovácsolás, és a késkészítés egy folyamatos tanulási folyamat. Nem mondom, hogy 10 év után is az, de az első években biztosan. Abban különbözik az oskolai kémia, magyar, orosz, stb. óráktól (a megfelelő undok óra tetszés szerint behelyettesíthető), hogy ez örömteli, izgalmas esemény, és folyamat. A szemed előtt alakul át néhány hulladék (kidobott acél, zsák, rézcső, drót), egy másik minőséggé. És látá hogy ez jó.

Ez a pacienst csapágyból kovácsoltam, a markolata házi készítésű zsák-micarta. A formája, amolyan kompromisszumos "bushcraft". Nem túl hosszú a penge, hogy finomabb tevékenységekre is használható legyen - azért, bevallom, meglehetősen ritkán megyek ki a vadonba, hogy egy szál késsel túléljek, ahelyett inkább otthon kolbászolok (kolbászokat, és szalonnákat vágok, no meg hagymákat is), és arra jó. Szeretem formailag a "letörő hegy"-et, azzal szükség esetén jól lehet szúrni (ugye, ha a vadonban meglep a vaddisznó: esélye 1: 1000000). A pengét most besötétítettem, ez ilyen lett, és kifejezetten nem hasznos abban az esetben, amikor az ember az ausztrál sivatag közepén veszik el, és egy fényes, tükröző pengével kellene jeleznie az őt kereső helikopternek. Tiszta szerencse, hogy viszonylag ritkán szoktam elveszni az ausztrál sivatagban. Szóval, szeretem ezt a bushcraft-formát, tulképpen ideális-univerzális, a legtöbb dologra használható késformának tertom, és még csinálok is ilyet, de most a következő nem ilyen lesz, hanem egy inkább "taktikai"-jellegű kés, bár én magamban már elneveztem "gyilok"-nak. No nem mintha... de a kinézete nem lesz olyan szelíd-szolid, mint ennek.