Kedves Senior55!

 

Ezen a néven is légy sok szeretettel üdvözölve itt, az általad már jól ismert, otthonos helyen, természetesen Bodzával együtt!

 

A sztori, amit leírtál, előttem sem ismeretlen - szerintem ugyanabban a szituban volt részünk, mindkettőnknek - meg nyilván még akárhányan másoknak is. 2, előtte évekig használt mailcímem bánta, de szervezésben jó vagyok, minden partneremet időben értesítettem a változásról, nem vesztettem el senkit.

 

Szerencse, hogy Görögországban nem akkor és ott voltatok, ahol most az a szörnyű tűzvész pusztít - látom a tévériportokban, hányan kénytelenek a tűzön kívül a lassan mindent beterítő füstfelhő elől is menekülni: helyi lakosok és turisták egyaránt.

 

Tudjál róla, én itthon azon kisebbségbe tartozom, akiknek magától értetődő, hogy amennyiben meg szeretnének simogatni egy állatot - nem csak kutyát! - megkérdezem a gazdáját, megtehetem-e.

De nem csak ezt: ha le szeretném fényképezni, ahhoz is engedélyt kérek.

Amihez nem, az az, mikor szembe jön egy aranyos, szép kutyus az utcán, és bár a gazdáját nem ismerem, lehet, sose láttam, de köszöntöm a kutyát, és megdicsérem - amire szinte azonnal farokcsóválással szoktak reagálni. Szerintem megérzik, hogy jóbaráttal találkoztak. A gazdi pedig  erre rendszerint elmosolyodik és meg is köszöni, aztán már tőle és a kutyustól is elköszönve megyek tovább. És ettől aznap magamnak is, de  a gazdinak is szereztem 1-2 jó percet.