assault, attack

 asaut (c. 1200), "physical attack (on a person), sudden violent onslaught (on a place)," from Old French asaut, assaut "an attack, an assault, attacking forces" (12c.), from

Vulgar Latin *adsaltus "attack, assault," from ad "to" (see ad-) + Latin saltus "a leap," from salire "to leap, spring"

salient (adj.) 1560s, "leaping," a heraldic term, from Latin salientem (nominative saliens), present participle of salire "to leap," from a PIE root of uncertain form (source also of Sanskrit sisarsi, sisrate "to flow, run, hurry;"Greek hallesthai "to leap," Middle Irish saltraim "I trample," Middle Welsh sathar "trampling").

 

tehát a proto-IE és kelta alapszó: szalt

(érdekes még a görög mássalhangzó keverése)

 

egyik jelentése a fut, siet (lásd szanszkrit)

 

szalad [1372 u.] Ősi, finnugor, esetleg uráli kori szótő magyar képzéssel, a tőre vö. zürjén cuvav- ’elhalad valami mellett, múlik ’, finn suoti- ’üzekedni’, lapp cuođđe- ’a rénbika a nyájon kívülre megy réntehenet keresni’; vö még: jurák s#je- ’párzik ’. A finnugor alapalak *caa; az esetleges uráli alapalak pedig *saa lehetett, mely feltehetőleg igenévszó volt ’futás, üzekedés; fut, üzekedik’ jelentéssel

 

miközben

 

török

​attackingrushonslaughtencroachmentswooplunge

finn

sännätä ​:scurryshootrushpelt

koreai

서두르다 seoduleuda : hiehastenhurry upfleestepgallop pelt