BÉKA :  nem kell ehhez Isztambuli oknyomozás.  A "baga", "bagha"  amúgy is jóval távolabb áll a BrEKegéstől, amiből a béka valójában létrejött.  BRÉKA lehet az induló formáció, a könnyebb beszéd okán gondolom a népnyelv az R nélküli verziót tette megszokottá és általánossá.  A béka a saját hangjaiból származik, gyakran előforduló jelenség nyelvünkben ez szóképzéskor.

BÉLYEG: se nem szláv és se nem török szó.   A szó két részből áll: BE+JEGY.  Akit/amit anno megbélyegeztek, azt BEégetett JEGYet kapott.  De ha visszaugrunk a mai korba, a hivatali BÉLYEGzők szintén BEJEGYzések...

BEREK:  nem szláv és nem török, semmi köze hozzá a szónak.  A BEREK folyók, vizek mentén szigetszerű kis erdő, ami védelmet és oltalmat adhat élőlényeknek.  Ergo ez egy BUROK, itt is a hangváz segíthet könnyen megérteni a dolgot.  Ahogyan a bu-BORÉK szónak  a BORÉK eleme is a BUROK lesz.  Ez az összefüggés a szavak között csak magyar nyelven értelmezhető.  Persze, mivel a szavak közti egymással kölcsönhatásban lévő viszony egy tudatos kreáció és manőver.   Ezekről a B_R_K  vázas szavakról még egy hosszabb írás is kinéz, mert jó néhány szó van még ami a témához tartozó lehet...

CSOBOLYÓ:   Annyit javult a helyzet, hogy a korábban kizárólag finnugornak kamuzott verzió már kapott egy vetélytársat, és így már vitatott eredetűvé vált a hivatalos duma.   Az már az amúgy napnál is világosabb magyarázat a CSOBB(an) hangutánzó szavunkból, nyilván mert egyébként egy vízhordó és ivóeszközről van itt szó.  Nincs helye vitának, ez mozgáskor mikor visszük, folyton CSOBOL majd, a finnugor magyarázat részletes leírása kimeríti az elmebetegség fogalmát, kivétel ha esetleg titokban valaki humornak szánta azt az egészet.