Válasz 1. RÉSZ:   idézek:  "a KI igekötő ebben az esetben  a bújás műveletének - mint cselekvésnek-   az ellenkezőjét jelenti."     

 

A KI igekötő a BE ellenkezője, és minden esetben az.   Ettől még a KI  az KI marad.  Természetesen kimenni csak belülről lehet, ahogyan ez fordítva is igaz lesz, bemenni meg csak kintről lehet.   A bújás fogalma egy amolyan speciális mozgásfajta, illetve helyváltoztatási mód.   Mivel talán leginkább a rejtőzéssel rokonítható a szó, ezért a bújás gyakorta fog egy BEnt lévő térben megtörténni.

 

De korántsem pusztán csak  erről van szó, ezt már jó pár példával illusztráltam, és nemsokára írok még hozzá újakat, de előtte idézet:

 

"Hova lehet bújni?    Barlangba,  sziklahasadékba,  bokorba......... "

 

Hát de vegyük már észre hogy a BE fogalma a példákban említett főnevek végén lévő helyhatározó lesz, ennél a hármasnál éppen BA formában. Az jelzi a BE fogalmát  Tehát a barlang- BA  szóvég mutatja hogy BE megyünk, nem az ige.   Csak cseréljük le a főnevek helyhatározó toldalékolását másra, és mindjárt nincsen szó semmiféle BEmenetelről:    bújni lehet a barlanghoz,  a sziklahasadék mellé,  a bokor mögé is.   Egyik esetben sem megyünk be sehová, de mégis rejtve vagyunk valaki vagy valami elől, ez a lényeg.  

 

De hova lehet még bújni?...    A röpködő poharak elől egy gerillakocsmában le is bújhat a civil, ha nem akarja hogy fejbe vágja az.  Nem mentünk be sehová, képletesen sem, a poharak elől rejtőzünk, ez a lényeg.    Aki fázik, és a kályha mellé bújik, ő sem megy be sehová még átvitt értelemben sem, mert a kályha forró, azaz még fizikailag sem ér hozzá, egyszerűen csak megközelítette azt.  Bele menni meg végképp nem fog a kályhába, mert akkor szarrá égetné magát, ami meg elég nagy baromság lenne. 

De mégis egy BÚJÁS az, amit ő végrehajtott.  És mi elől bújt a kályhás civil?...  Hát a hideg elől rejtőzött el !

Ez a lényeg, de ehhez megint nem volt szükség semmiféle bemenetelre. 

 

De ha egy barlangban vagy és épp többedmagaddal, és el akarsz bújni előlük, akkor ezt KINTre célszerű  megtenni.  A rejtőzés itt épp kint fog megvalósulni, hiszen a példában most épp bent vagy mindenki szeme előtt. Ilyenkor kint fog ez megtörténni, a rejtőzés.  A lógós diák kisurran a tanóráról, bujdokol.  Pont hogy nem bement, hanem kiment.  Mert a tanár/tanóra elől bujkál.  És odaKINT teszi ezt !

 

Akkor a sűrűbb erdőben történő közlekedésnél az elénk kerülő faágak elől bujkálhatunk,  most sincs szó bemenetelről, csak ide-oda bújunk előlük, mert normális állapotban szeretnénk maradni továbbra is, és nem összekaszabolva.

 

Akkor a hegy mögött megbújó házikó sem ment be sehová, és nem is készül semmiféle bemenetelre.  Egyszerűen csak rejtve volt előlünk, történetesen ha épp a másik oldalról közelítünk a ház felé, akkor még ez a rejtettség sincsen, a ház pontosan ugyanazon a helyen lesz, ahol eddig is tartózkodott.  Épp ezen okokból kifolyólag én arra jutottam, hogy a BÚJ az nem a BE témaköre.   Akkor inkább már a BAJ szóval érzek némi kapcsolatot, mert a BÚJás legősibb értelmét tekintve éppen a bajok elkerülését szolgálhatja. BAJ-BÚJ. BÚJÁS BAJOS helyzetek megoldására jöhetett létre.  És ilyenkor lehet bújni természeti katasztrófák elől, vadállatok elől és bármi elől, sokszor nem a befelé bújás a célravezető, hanem az hogy ELtűnjön az ember a színről éppen. Messze a leggyakoribb igekötő lehet a szó kapcsán az EL.  Persze az elbújás a természetéből adódóan jó néhányszor egy BElső térben lesz,  de közel sem csak ott történhet meg..

 

A baj szó meg az ösztöni jajjgatás/jujjgatás és AJJgatásból jött létre. Azaz  valós emberi reakcióból.  Nyilván a vélhetően sokkal későbbi BÚJÓCSKA szó már távol áll bármi féle bajoktól, de erre a szóképzéskor is gondolhattak, mert elég játékosan is hangzik már ez a szó, illetve a JÓCSKA is ott van benne...