Én számoltam az esetleges ősibb értelmezéssel is, ezért is  vetettem fel a  BAJ-BÚJ kapcsolat lehetőségét. Bújtás fogalma is ehhez áll közel.

Végül is a rejtőzés/bujkálás során valami bajos helyzetet oldunk meg ezzel.  Tehát ez még nem a játékos bújócska esete lenne.   De ha épp utazik valaki az időben visszafelé úgy jó pár ezer évet mostanában, az ha már arra jár, megkérdezhetné ezeket.))

Amúgy a PIR-OS szóban nincsen semmi átvitt értelem,  a szó annyit jelent hogy TÜZES.  Egy hasonlat mindössze, az már más kérdés hogy ma már nem közismert a PIR jelentése. Valaha az lehetett.  Tüzes szín-piros szín.   A köznyelv a TŰZ szót tolta előtérbe, a másik szót még a pirotechnikai eszközökből, meg a pirosan perszelő parazsakból azért még felismerhetjük, a gyök továbbra is létező elem.

A BE szó és társai a többi igekötőnkhöz hasonlóan a legalapvetőbb gyakoriságú, és fontosságú szavaink között vannak. Ugye az igekötőink önállóan is értelmes szavak, és toldalékokban is előfordulnak.  Azaz a gyakoriságuk végett sok szóban jelen lesznek.   Ettől még nem a "B" hang jelenti önállóan a BE dolgot.  Ez 2 hangos képződmény, még akkor is ha a "BE" az épp BA, BÉ, BO, Bu formát is ölthet.  DE már a hangok sorrendje sem mindegy.  BE fordítva EB.  Vagy azt mondom LE, de fordítva már EL lesz, abban nincsen lefelé irányultság.  Persze a gyökfordítás néha épp ugyanaz, lásd LAP-PAL gyök esete.   Máskor meg semmi értelme a fordításnak.   Harmadik eset, mikor ellentétek lesznek:  SZER gyök szoroz, RESZ (rész) meg osztásértelmű..  SZER-EL-RESZ-EL esete ugye...