Igen, legősibb kialakulása hangutánzó lehet  a PIR gyöknek.  És amit leírtál még jó is, mert így antik görög forrás támasztja alá hogy átvették a "barbárok"-tól.   Jó ők előszeretettel barbároztak mindenkit, akit ők nem értettek meg elsőre.  Köztünk őseinket is különösen.  

 

De a magyar nyelv nagyon is tudja ezt az ősi TŰZ jelentést.  Temérdek szavunkban ott van,  és egyértelműnek tűnik hogy tudatosan használtuk fel ezt a gyököt.  Nyilván magát a tűzet is nevezhették így meg anno, csak nekünk a TŰZ szó is ott van, gondolom az idők során ez lett a népszerűbb és elterjedt forma.  De a nyelvünk emlékszik a TŰZre,  PIR, PAR, POR, PÖR, PER  stb. kezdetű szavaink gyakorlatilag nagyrészt következetesen a tűzzel konkrétan és közvetlen kapcsolatban állnak.  

 

Bizonyosan találunk kivételeket is, például ha valaminek PÁRja van és a PÁR szónál, illetve az ebből képzett szavaknál (part, párosít, stb...) mondjuk én nagyon nem találom a kapcsolatot, de nem zárom ki hogy lehet itt is stimmel, csak még esetleg nem ugrott be mi az.   

 

Viszont tömegesen vannak nyilvánvalóan tűz közeli szavaink a PIR, vagyis P_R  mássalhangzó vázon lévő formában, itt is a hangváz a fő ismertetőjel.  

 

PARÁZS, PÁROL, PÁRA,  PIROS,  PÖRC,  PEREC,  PEREG, PÖRÖG,  PÖRZSÖL, PORZSOL, POR,  PERCEG,  PÖRGÖL,  PERJE, PÖRJE, PERNYE,  PERJESZT,  PERMESZT, PERMET,  PÖRKÖL, PÖRKÖLT,  PERSEG,  PERZSEL, 

 

PIRKAD, PIRÍTÁS, PIRÍTÓS,  PIRANY,   PORHA,  PORZSA,  PORHAD,  PORHANYÓS,  PORZSOG,   PARASZT---PARAJ--PARLAG csoport és társainál a magyarázat, hogy a parlagot felégették.   Tüzes PARipa,  PERZSA nép is tűzimádó volt anno,   és ezek még csak ahol közvetlen kapcsolat van a tűzzel, számos szóban a tüzes színe végett a hangalak, PARadicsom PIRos ugye, vagy a PIRanha is és még lehetne sorolni, biztosan sok minden még ki is maradt.    Földrajzi neveknek is része,  PIReneusokon valaha aktív vulkáni tevékenység volt.   Ja és ne feledjük, PROMÉTHEUSZ , a nagy tüzes is a gyökön van, csak a görögök már a PR köül kihagyták a magánhangzót.    Ja és ugyanígy a PRÓ-BA szó is gyanús, ha a tűzpróbákra gondolunk.  PRÓ-BA, azaz a tűzbe, a forró POR-ba léptek.  Ez ilyen ősi vagánykodás lehetett.))

 

Maga a gyök amúgy szétszórva 1-1 szó esetén szerte a világon megőrződött,  de ilyen gyökérrendszerbe téve vajon hány helyen lehet mint a magyarban...  Mert az látszik a magyar felépítésű szavakból hogy  egymás közvetlen kölcsönhatásai lehetnek.  

 

A BE szóról most csak röviden.   B viszi a pálmát, viszont akkor sem a puszta hangot tartom csak a gyöknek, hanem egy 2 hangos formát B kezdettel és rákövető magánhangzóval pont ilyen sorrendben.  Lehetőleg E magánhangzóval, de ugye ez más is lehet.    Ellenkező esetben akkor a BEESIK szót BESIK formában is mondhatnánk,sőt még így könnyebb is lenne kiejteni, de mégsem tesszük ezt, szépen kimondjuk a 2 hangos BE formát is.  Mert együtt alkotja a B + magánhangzó a történetet ilyen sorrendben...