"De a magyar nyelv nagyon is tudja ezt az ősi TŰZ jelentést.  Temérdek szavunkban ott van,  és egyértelműnek tűnik hogy tudatosan használtuk fel ezt a gyököt."

Odáig rendben, hogy a magyar nyelv "tudja", csak az a gond, hogy a magyar nyelvet beszélők nem tudják... - Tisztelet a kevés kivételnek.

 

"PIR, PAR, POR, PÖR, PER  stb. kezdetű szavaink gyakorlatilag nagyrészt következetesen a tűzzel konkrétan és közvetlen kapcsolatban állnak."

Ezekkel a szavakkal az a "baj", hogy egy részük "csak " kapcsolatban vannak a TŰZzel, de egyik sem igazán TŰZ jelentésű. Ezekből a szavakból gyakorlatilag lehetetlen visszavezetni az eredeti jelentést, mert a jelentésük átvitt értelmű. Azaz csak hasonlítanak valamiben a tűz-höz. Könnyen lehet, hogy egy részük magából a PIRos szóból származik. A PIRkad is közelebb áll a PIRos, mint a TŰZ jelentéséhez. Ui. a pirkadat piros színe adhatta az ötletet a PIRos gyök felhasználásához amikor a pikadat szó keletkezett. Ugyan ez igaz lehet a pirul szóra is, hisz' ami pirul az nem tüzesedik, hanem pir(os)ul. Lásd elpirul, megpirul...

 Tovább nehezíti a helyzetünket egyes gyökök gyökök kettős, vagy többszörös jelentése: PÖRzsöl, PÖRög, PÖRöl, PERzsel, PEReg, PERdül, PERc, PERmet, PERel,

Persze, más a helyzet, ha ismerjük és elfogadjuk a hangok önálló jelentését, mert akkor gond nélkül megtaláljuk a közös nevezőt a "TŰZ"-zel.

 

"Bizonyosan találunk kivételeket is, például ha valaminek PÁRja van és a PÁR szónál, illetve az ebből képzett szavaknál (part, párosít, stb...) mondjuk én nagyon nem találom a kapcsolatot, de nem zárom ki hogy lehet itt is stimmel, csak még esetleg nem ugrott be mi az."

Kivételek mindig lesznek, mert lesznek olyan esetek, mikor nem tudjuk kideríteni, hogy mi volt az a hasonlóság ami inspirálta egy-egy új fogalom létrejöttét. Azaz nem tudjuk, milyen hasonlóság alapján alapján született meg a PIR gyök átvitt értelmezése.

A PÁRa szónál még talán követhető, mivel a pára a forrásban levő vízből száll fel, de a hajnali pára sokkal inkább köthető a hideghez, mint a tűzhöz, a meleghez. Feltételezhető, hogy a "pára" szó a forró vízből felszálló "köd" megnevezésére készült, s ennek hasonlósága révén lett a hajnali köd is pára.

De a kimúlt lónak (szegény PÁRA) mi köze a tűzhöz? Már semmi, mert a PÁR gyök többszörösen átvitt értelmezésével állunk szemben. 

Valószínűsíthető, hogy az agyonhajszolt, kidőlt ló "képe" adhatta az ihletet. (A kimúló félben lévő ló lihegése, testének párolgása lehetett az azonosítás alapja) 

 

"Viszont tömegesen vannak nyilvánvalóan tűz közeli szavaink a PIR, vagyis P_R  mássalhangzó vázon lévő formában, itt is a hangváz a fő ismertetőjel."

A hangváz önmagában semmit nem mond, ha nem ismerjük az eredeti jelentését, márpedig a PIR/PAR/stb. esetében nem ismerjük, mert ma már nincs a nyelvünkben meg ez a szó TŰZ jelentéssel. Ilyen esetekben csak a hangok jelentése alapján lehet egy gyök jelentését beazonosítani. - De ezt is csak jó eséllyel tehetjük, mert teljes biztonságra nem mehetünk, hiszen a múltat senki nem élte át a mai emberek közül.

 

"Maga a gyök amúgy szétszórva 1-1 szó esetén szerte a világon megőrződött,  de ilyen gyökérrendszerbe téve vajon hány helyen lehet mint a magyarban...  Mert az látszik a magyar felépítésű szavakból hogy  egymás közvetlen kölcsönhatásai lehetnek."

Valószínűleg egyetlen idegen nyelvben  sincs ilyen kiterjedt gyök-bokra A P(i)R-nek.

 

"B viszi a pálmát, viszont akkor sem a puszta hangot tartom csak a gyöknek, hanem egy 2 hangos formát"

Ezze elvben már én is ki tudok egyezni, de ott van a BA is, ami ugye, nem BE. Tehát a magánhangzónak is van jelentése, nem csak a mássalhangzónak... A két gyök nem ugyan azt jelenti, noha ragként teljesen egyforma jelentésűek, és a magánhangzó illeszkedés szabályai szerint változik, hogy éppen melyik magánhangzót használjuk.

De nem így van, ha mélyebb elemzésnek vetjük alá a két gyököt:

Az E hang a közeli dolgokkal hozható összefüggésbe, az A hang pedig a távolabbiakkal. És ez bizony érződik akkor is, ha azt mondom: bemegyek ezen az ajtón...Vagy azt,

menjünk  a barlangba...

Az előbbi esetben közvetlen belépésről esik szó, míg a másodikban egy távolabbi helyszínt, eseményt, esetleg későbbi időpontot érzékelhetünk.

 

"Lehetőleg E magánhangzóval, de ugye ez más is lehet."

Hát nem... Nem lehet más, mert akkor már mást jelent a gyök. Nem teljesen mást, de már nem teljesen ugyan azt... Pl BŐ, nem ugyan az, mint BE, vagy BA... És nem ugyan az a BU, mint a BŐ, vagy BA...

 

"Ellenkező esetben akkor a BEESIK szót BESIK formában is mondhatnánk,"

Nem mondhatjuk, mert a BE igekötő egy ősi gyökszó, amit a szó elé teszünk változatlanul és nem lehet a két E hangot "összeolvasztani": BEesik, BEejt, BEemel, BEetet, BEenged, BEereszt, BEerdősít, Be(le)erősít, BEelőz, BEenyvez...