"Más-más nyelvű tolmács kellett a hunokhoz, az avarokhoz, a bolgárokhoz, s a honfoglaló magyarokhoz."

Ha akarom elhiszem, ha akarom nem.

Nyelvjárási különbségek lehettek, hiszen több évszázadnyi sőt akár évezrednyi távolság választotta el a KM-belieket pl. az árpádi magyaroktól.

A magyarfajú népek pont olyanok voltak, mint a szlávok vagy a germánok ma. Még a németek sem nagyon értik az osztrákot, sőt országon belül sem mindig értik egymás szavát. Akkor mit szóljon a holland vagy a svéd? Tolmács kell nekik, pedig egyazon eredetűek.

 

"(Amúgy meg a Dunántúlra a "mindig is" semennyire nem lehet igaz, a lovasnomád népek közül a hunok lépték át először a Dunát, nekik bő két emberöltő jutott. Az avarok már több mint száz évvel utánuk jöttek. Addig bizony longobárdok, gepidák, stb. de lovasnomádok semmiképp. Előtte meg, a római korral bezárólag, meg kelták, pannonok, stb., azaz szintén nem lovasnomádok)"

 

Előszöris a lovasnomád nem azt jelenti, hogy nincs közöttük földművelő, iparos, kereskedő.

Másodszor, az alapnépesség soha sem ment innen el, de az uralmat gyakorló kisebbség cserélődött.

Mit mondanál arra, amikor római, török, Habsburg vagy szovjet uralom alatt éltünk? Nem voltak magyarok a KM-ben?

Harmadszor a pannonok többek szerint valójában a magyar alapnépesség egyik neve.