A PIRKAD már nyilván egy későbbi szó lehet.  Akkor már volt minden bizonnyal PIROS szín is.   De a gyökön lévő szavak úgy fele a tűz körüli ételkészítéssel kapcsolatba hozhatóak, tán azok lehetnek az ősibbek. 

A TŰZ szóval sokszor be is helyettesíthető a PIR-PER-POR.PÖR, stb...    A TŰZdelés ételkészítéskor leginkább használatos fogalom .   Például nyárson tűzdelt dolog.  Igen ám, de ekkor valójában pördül is az a nyárs, hiszen ez a lényege az egyenletes sütésnek.   A PIROS szín is valaha úgy volt értelmezendő, hogy TÜZES szín, néha még ma is mondják így.   A PÖR- KŐ-LT szó is figyelemreméltó.   A tűzzel forrósított KŐ, amin ételt készítenek, ősi dolog. 

De egy PARázs szóból azért nehogy kivegyük a tüzet, épp az a lényege.  Anélkül nem is létezhetne.  Ez is a TÜZES szó egy alakja.  Csak ennek több alakja van, mert már mind konkrét egymástól elkülöníthető és beazonosítható dolgot jelöl meg.

A BE szó kapcsán:   nem érzem hogy az "E" hang a szóban mutatószó volna.  A világ végén is BE mehetünk bárhová.  Meg akkor mi van az EL szóval?...   Az A és az E némely szavunkban valóban mutatószó, és nagyon nem véletlen a magánhangzó konkrét hangalakja.  Mert ősi megfigyelés, hogy a hozzánk közeledő hanghatás másképpen hallható, mikor az épp már távozik !   A DOPLER elv.  És ez a mutatószavainkban jelezve van.   De a BE szóban nincs ilyesmi, itt az űrBE kilőtt rakéta igen messze megy, de az akkor is behatol ahová megy.   

Az illeszkedés és a hangrend okán a BE sokszor BA, illetve akár BO és BU is lehet.  De ennek olyan oka is lehet, hogy foglalt már a hangalak, és nem szándékozták ugyanúgy jelölni mondjuk a BENDŐ, BANDA, BUNDA szót.  Pedig a 3 szó felépítése pontosan ugyanazon módon történik.  Az alapértelmük is ugyanaz.

A bentlévőséget kifejező B_N  váz a lényeg.   Az N hang már itt a helyragot jelenti !    A DA vég meg az ide-oda összefoglalóan.  Magánhangzó nélkül előtte nem is kell döntenie a közelségről-távolságról.  Egyszerre ide és oda lesz...   Ahogyan az IRODA:  írni megyünk oda (vagy ide mindegy ), TANODA:  tanulni megyünk ide, vagy épp oda.  És így tovább,  a BENDŐ az meg arról szól hogy BENN+IDE vagy épp ODA, kinek hogy tetszik ez. És van az egésznek értelme...