"  Az E hang egyértelműen mutatóhang,  csakúgy mint az A .   Annyi a különbség hogy az E hang közelre,

az A pedig távolra mutat " 

 

Ez igaz ugyan, de csak kizárólag a mutatószavak szintjén az. Illetve névelőkben, amik voltaképp rámutató szavak szintén.  Ettől még hiba volna az A és E hangot a távolság jelző gyökhangjának tekinteni emiatt.  A hang még csak amit hallunk belőle.  Hangkapcsolatok (sorrendben)  és hangpárosok a gyökök, illetve hanghármasok, amelyek gyakran mássalhangzóvázak, közte bármilyen magánhangzóval.   Én zsákutcának érzem az 1 hangot gyökként értelmezni.   Mert ez a BE szó is annyit közöl velünk, hogy X valami Y dologBA készül,  ha épp az ürBE készül valaki, az bizony igen távol van, mégis BE készül menni egy területre.  Még nincs a közelében, sőt baromi távol van tőle. 

 

De ha az E hangot  a közelre mutatás általános gyökszavának tekintenénk (helytelenül), akkor ennek igazolódnia kéne a mutatószavainkon túli világban is.  És nemhogy nem igazolódik, épp EllEntétes vele sokszor.   Már az ELLEN szóban is.  De az EL szó lényege is az hogy X dolog Y helyre TÁVozik.  Épp nincs közelre mutatás, sőt !   Persze erről nem az E tehet, csak semmi köze a mutató jellegű szavainkon kívül közelre mutatásnak immár.   Vagy ott a MESSZE szó, 2 szép E hangot tartalmazva.  Közelre mutat itt bármi?.))   Épp távolra fog.   De ami számunkra IDEGEN, ez is 2 szép E hangot tartalmaz.  Pedig az idegen dolgok épp hogy nem közeliek, távoliak számunkra.   

 

A mutatószavak szintjén meg valóban stimmel a dolog, de viszont az is tudatosan lehet valószínűleg.  Mert ezt a Dopler féle dolgot ismerhették az őseink, épp a helyre mutató jellegű szavainkból valószínűsíthetjük ezt.   De ott sem csak az A és az E számít, hanem az hogy magas vagy épp mély e az a bizonyos hang. 

Mert akkor még Dopler személyét nem ismerték, de azt igen hogy a hozzánk közeledő hang magas, a távolodó meg mély.  Ehhez elég egy zivatart átélni párszor, hallani is lehet.   De ma jól illusztrálja ezt egy előtted átrobogó gépjármű, teljesen más amit hallasz míg érkezik, és más lesz mikor távozóban van. 

 

A közelre és távolra mutató szó ezért nem csak EZ és AZ, hanem  ITT és OTT formában is van, és ezekben nincs is E meg A hang sem, mert más hangokkal is kifejezhető.  Az érkező hang EMIDE (magas), a távolodó hang meg AMODA (mély magánhangzók) megy.  Ennek van egy jóval hosszabb eszmefuttatása még Kiss Dénes által,  azaz nem is én találtam ezt ki, de arra jutottam hogy jó eséllyel lehet mögötte ilyen értelem valóban.  

 

Egy hangot önmagában még nem tudok gyöknek tekinteni, mivel ha minden hangnak adsz egy külön jelentést, ez az összeolvasott hangalakokban (szavakban)  értelmetlenség lesz többnyire. Egy katyvasz. Nem úgy épültek a szavaink, mint a MÁV, amit tényleg felbonthatunk hang=jelentés formában, hiszen M=magyar   Á= állam  V= vasutak.   De a szavaink nem mozaikszavak.  Mert ha úgy lenne ahogy mondod, akkor minden szavunkat így kéne olvasni és értelmezni...  De akkor egy ABLAK szót úgy kéne hogy értelmezzünk, hogy (ez elég mulatságos lesz így) :    ABLAK 1 hang =jelentés módon az eddig 1 hanghoz társított jelentéseid alapján ez jönne össze:    AZ mint A,  BE mint B,  LE mint L,  AZ mint A, és KEMÉNY mint K, összeolvasva AZ BE LE AZ KEMÉNY .   Hát ennek aztán sok értelme ))    Így nem épül észszerűen fel egy  gyöknyelv, hangpárok és hanghármasok kellenek megfelelő számú gyökhöz, és a sorrendjük sem mindegy, így születik már elég mennyiségű gyökér, amivel már lehet minőségi módon kommunikálni. 20-30 vagy ennél kevesebb alapfogalommal nem fog menni.  

 

A hang az amit hallunk belőle. És ez bekerül a nyelvbe is gyakorta. Nézzünk CS hangos szavakat mondjuk:  A csorog, recseg,  csat, loccsan, csík)orog),  csobban,  ecset,  csettint,  csörög,  mocsár,  rács, lecsó, és stb.  szavainkban  a közös pontja ennek a CS hangnak egy nagyon észszerű és egyszerű dolog:

 

Egyszerűen ezt a hangot, illetve erre emlékeztetőt hallunk  a valóságban is az igékben, illetve a tárgyak használata közben.  A valóság lesz ezen szavakban egy CS-t idéző hang !   És ennyi az egész,  szerintem nincs is mit túlbonyolítani itt, egy CS itt még nem gyökként funkcionál, viszont hangutánzó elemként okkal került a szavakba be.  Hogy mit jelent a CS egymagában?...   Azt amit hallunk belőle:  CS !  Ezt...