"Hát már jó néhányszor írtam, úgy gondolom magának a tűz hangjának az a folyamatos RoPogós hangja lesz, ez nem pont ugyanaz mikor közben néha élesebben pattan is egyet.  PIR-t  így nem "mond" ki a tűz, de a P és R hangok egymásutánját azt bizony folyton."

Helyben vagyunk, tehát a hangoknak mégiscsak van jelentése: P=Pattog, R=Ropog.... Ez alapján (hangok jelentése alapján) lehet a gyök keletkezésének mikéntjét kideríteni, megérteni. Egyszerűen nincs más megoldás...

 

"Én így értem hogy miért P_R ez, ezek a tűz fő hangjai."

Akkor miért nem fogadod el a hangok jelentését? Te magad is érzed, hogy itt a hangoknak van önálló jelentése. Ha pedig itt egyértelműen van, kézenfekvő következtetés, hogy máshol is fellelhető ugyan az, vagy rokon jelentése. Már a Pattog szó elején is ott a  P hang P-R váz nélkül, és a jelentése világos: Egy rövid idejű (fél)kemény egyszeri hangot jelenít meg, annak a hangutánzó hangja. (A keményebb hang utánzására a K hang való. Lásd Patt, Katt) Az R hang a gyorsan ismétlődés hangja, (Ropog) azért került a hangváz végére, mert a pattogás sűrűn ismétlődik. 

Más gyökben: Pereg-Kerreg... Itt is érzékelhető, hogy  a P hang lágyabb, a K hang keményebb hangot utánoz, és ezt kölcsönzi a gyöknek is.

Nem változik a jelentésük akkor sem, ha ezek a hangok a gyök végére kerülnek: cseP(eg) - csuK(lik), toP(og) - zoK(og) Persze, miután a végére kerülnek, így nem ezek a hangok a meghatározók, de mindkét hang jelentése kiérződik a szavakból.

 

"Amúgy azt néztem a PIR formától több a PÖR hangalak, de a magyar nyelvben a PER  hangalakú tüzes szavakból van a legtöbb.  De nekem a PARÁZSOL--- PER(E)ZSEL----- POR(o)ZSOL----- PÖR(ö)ZSÖL  szavak együttes megléte azt mutatja, hogy voltaképpen a P_R  a dolog fő lényege, ezek  a szavak itt szinte egyjelentésűek..."

Képtelen vagy megszabadulni a hangvázaktól, mindig visszakanyarodsz hozzájuk...

Mi van akkor, ha nincs P-R hangváz, és mégis rokon a jelentése: P(a)T, vagy CS(a)P... A rokon jelentés már nem magyarázható hangvázzal, csak a hangok jelentésével.

 

És itt van egy érdekes nyelvi jelenség: Sok esetben megfordítható a hangok sorrendje: KöP - PöK,   PéK - KéP.

Látható, vannak olyan esetek, mikor szinte semmit nem változik a gyök jelentése, ugyanakkor máskor teljesen más értelű lesz ugyan az a megfordított gyök.

Vajon mi ennek az oka, mi a magyarázata?